2024. március 29., péntek

Kika, a pleisztocén dzsinn

Nagykikindán húsz éve teljes mamutcsontvázat találtak a téglagyárban

A nagykikindai Toza Marković Téglagyár agyagbányájában 1996. szeptember 4-én a markológép kanala 21 méter mélységben nagyméretű csontokat fordított ki a sárga löszrétegből. Futótűzként terjedt a hír, hogy szinte épen megőrződött teljes mamutcsontvázra bukkantak Nagykikindán. Világszerte ritkaságszámba megy a teljes vagy majdnem teljes csontvázat tartalmazó mamutlelet. Az örök hó és jég birodalmában, Szibériában találtak már jégbe fagyott szőröstül, bőröstül megőrződött bébi mamutot is, amelynek fagyott szöveteiből megpróbálták klónozni, életre kelteni a mamutot, szerencsére ez nem járt sikerrel.

A nagykikindai mamutcsontváznak viszont megtalálása óta nagy sikere van, jó a marketingje, ahogyan manapság szokták volt mondani. Az eltelt húsz évben valódi turisztikai látványossággá vált a hatalmas ősállat maradványaiból összeállított csontváz és annak életnagyságú, speciális műanyagból készített másolata. Időközben nevet is adtak a mamutnak, ő lett Kika. Tíz éve miden szeptemberben mamutfesztivált tartanak Nagykikindán, amelynek főszereplői a gyerekek és a fantáziájukat megmozgató óriási emlős, a jégkorszaki mamut, amely valamikor félmillió évvel ezelőtt még e vidéken legelészett.

A nagykikindai mamut az őslénytan szakemberei szerint sztyeppei mamut volt, amely még rövid szőrzetet viselt és a hideg éghajlatot jobban tűrő hosszú szőrű gyapjas mamut elődjének tekinthető. A mamutábrázolásokon rendszerint ezt a hosszú szőrű hatalmas agyarú mamutot láthatjuk viszont. Kika lánynevet kapott, mivel a csontok vizsgálatakor kiderült, hogy nőstény állat pusztul el a mai Nagykikinda környékének egykori mocsaras, ingoványos, lápos vidékén. A tudósok még azt is megállapították, emberi léptékkel mérve persze, hogy Kika már nagymama korban volt, mivel életkorát 64 évesre saccolják. A becslés és korjellemzés minden bizonnyal nem áll távol a valóságtól, mivel a mamut csontjain a sorvadás nyomai, a reuma tüneteire utaló degeneratív elváltozás láthatók.

Az eredeti csontváz hű utánzatát rendszeresen közszemlére teszik

Az eredeti csontváz hű utánzatát rendszeresen közszemlére teszik

A közel öt méter magas, hét méter hosszú és hét tonnás (csak a kiásott csontváz 3,5 tonna) hatalmas mamutmama a diagnózis szerint  spondilózisban, a köznyelvben „csigolyameszesedésben” szenvedett. A betegség nagymértékben befolyásolhatta az óriási emlős mozgékonyságát, és végső soron ez lehetett a veszte. Amikor ugyanis a mozgáskorlátozott óriási emlős ingoványos talajra tévedt, már nem tudott kikecmeregni a mocsár fogságából, ahol kiszenvedett, és közel fél millió éven át pihent, mindaddig, amíg a téglagyári gépek ki nem ásták a vastag agyagüledékből. Az évezredek alatt lerakódott löszrétegből nem csak a mamut csontjai kerültek elő. Találtak itt még vízi cickány, különféle halak, csuka és harcsa, valamint kagylók és vízi csigák maradványait. A növények közül előkerült például a fűzfa leveleinek megkövesedett lenyomata és számos növényi spóra.

Az utolsó jégkorszakban vidékünk időről időre átmenetet képezett az északi lejegesedett tájak és az enyhébb éghajlatú dél-európai vidék között. Amikor valamelyest visszahúzódott észak felé a jégtakaró, délről a növény és állatvilág visszahódította a korábban elvesztett, lakhatatlanná vált területeket. A Pannon-alföld átmeneti éghajlata számos jégkorszaki úgymond maradványfaj menedékhelyévé vált. Közép-Európa és a Balkán számos Észak-Európából kiszorult állat- és növényfaj menedékhelye volt, amit az előkerült ősmaradványok változatossága is bizonyít.

Nagykikinda központja a múzeum előtt

Nagykikinda központja a múzeum előtt

A nagykikindai múzeum emeleti részén megtekinthető mamutcsontváz nagyon sok látogatót vonz. Nem csak tudományos jelentőséggel bír, de számos művészt is alkotásra inspirált, nem beszélve a legfiatalabb korosztálytól, a gyerekekről, akik a szeptember elejei mamutfesztivál alkalmával rajzok, szobrocskák és egyéb képzőművészeti alkotások százait készítették el.

A tíz éve megrendezésre kerülő mamutfesztiválon a felbecsülhetetlen értékű eredeti csontváz helyett annak hű másolatát állítják ki a múzeum udvarára vagy a város főterére, ahol számos kísérő program főszereplője Kika, a sztyeppei mamut.

A nagykikindai mamutprojektum keretében 2007-ben, az első mamutfesztiválra az Európai Unió által is hathatósan támogatott projektum keretében a leletek felfedezésének 11. évfordulójára sikerült befejezni a fél millió évvel ezelőtt elpusztult mamuthölgy csontjainak a másolatát, amelyet azóta minden szeptemberben közszemlére állítottak. A tájainkon valaha élt mamutokról tudományos alapossággal készítettek egy háromdimenziós oktatófilmet, amelyet a múzeumban naponta többször is levetítenek az érdeklődőknek.

A mamutokról és az ősember életében betöltött szerepükről minden bizonnyal a nagykikindai diákok, gyerekek és felnőttek tudnak a legtöbbet. Egész kultusza van már a nagykikindai mamutnak, a múzeumban emléktárgyak, mamutszobrocska is vásárolható. Az egész községnek haszna van a mamutból, a turisztikai kínálat részét képezi, az emléktárgyeladás mellett profitál a vendéglátóipar és a kereskedelem is. Az évek során Kika, a mamut Nagykikinda védjegyévé vált.