2024. március 28., csütörtök

Elhunyt Csoóri Sándor költő, író, esszéíró

Szentmártoni János: A nemzet költőjét becsültük benne
Csoóri Sándorról 1991 márciusában Újvidéken, Hornyik Miklós lakásán készítette e portrét Dormán László fotóművész

Csoóri Sándorról 1991 márciusában Újvidéken, Hornyik Miklós lakásán készítette e portrét Dormán László fotóművész

Életének 87. évében elhunyt Csoóri Sándor kétszeres Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze.

Az alkotót hosszan tartó súlyos betegség után érte a halál hétfő kora hajnalban. A magyar kormány Csoóri Sándort saját halottjának tekinti.

Csoóri Sándor életében a nemzet lelkiismerete volt – fogalmaz az MTI-hez eljuttatott közleményében a Kormányzati Tájékoztatási Központ.

,,Csoóri Sándor halálában ott a magyarok gyásza és ott a magyarok hálája az egyszeriért, a megismételhetetlenért, ott az elmúlt keserves történelmi kor vége, és ott a reményekkel s küzdelmekkel is teli új kor kezdete is. Legyen erőnk és kitartásunk búcsúzni az embertől s vállalni az életművet” – áll a dokumentumban, kiemelve: Csoóri Sándor „az élő lelkiismeretnek kettős felelősségét” hagyta az utókorra, „végiggondolni az ő gondolatait és végigmenni az ő keskeny útján”.

Csoóri Sándor 1930-ban született Zámolyon. 1950-ben érettségizett a Pápai Református Kollégiumban, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Orosz Intézetében tanult. 1953/54-ben az Irodalmi Újság, ezt követően, 1956-ig az Új Hang munkatársa volt. Dolgozott a Műszaki Egyetem újságjánál, és 1968-tól húsz éven át a MAFILM dramaturgja volt.

Életét a diktatúra ellen folytatott küzdelem határozta meg, ezért a pártállam megfigyelés alá vetette – erről több ezer oldalnyi dokumentum tanúskodik –, szilenciummal sújtotta, az 1950-es évek közepétől évtizedeken át nem kaphatott elismerést, díjakat sem munkásságáért.

Első versei 1953-ban, első kötete, a Felröppen a madár 1954-ben jelent meg, ezt követően kapta meg először a József Attila-díjat. Munkásságát, szerepvállalását 1981-ben Herder-díjjal, 1984-ben Bibó István-díjjal, 1985-ben és 1995-ben és 2004-ben Az Év Könyve-díjjal, 1990-ben Kossuth-díjjal ismerték el. Számos más hazai és nemzetközi elismerés mellett 2000-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést is. 2012-ben a Kossuth-nagydíjat, 2014-ben a Nemzet Művésze címet kapta meg.

A népi-nemzeti ellenzék vezetője, a rendszerváltoztatás meghatározó egyénisége, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) alapítója, később elnökségi tagja volt. 1988-tól a Hitel folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke. 1992-ben ő kezdeményezte a Duna Televízió létrehozását – olvasható a közleményben.

Felmérhetetlenül sokat tett a magyarságért

Csoóri Sándor a puha diktatúra évtizedeiben felmérhetetlenül sokat tett a magyarságért határon belül és kívül egyaránt – hangsúlyozta az MTI-nek Jókai Anna Kossuth-nagydíjas magyar írónő a hétfő kora hajnalban elhunyt alkotóra emlékezve.

,,A rendszerváltás eseményei az ő működése nélkül elképzelhetetlenek, mégis sok csalódás érte” – fűzte hozzá Jókai Anna. Mint fogalmazott, Csoóri Sándor „nem homo politicus volt, hanem az eszmék, a nagy érzelmek embere. Költő, akinek egyes nézeteivel nem vitáztak, hanem hosszú vesszőfutásra ítélték a 90-es évek elején”.

,,Csoda, hogy talpon maradt és hanyatló erejével próbált azután is segíteni” – jegyezte meg az írónő, akinek meggyőződése, hogy a „magyarság, a magyar irodalmi élet tartozik Csoóri Sándornak pályaképe átfogó, higgadt és szeretetteljes felrajzolásával”.

A tettek embere volt

A nemzet költőjét becsültük Csoóri Sándorban, halála óriási veszteség, és hatalmas hiányt hagy maga után – fogalmazott az MTI-nek Szentmártoni János költő, a Magyar Írószövetség elnöke. Hozzáfűzte: Tornai József és Marsall László mellett egy nagyon meghatározó nemzedék kiemelkedő tagja volt Csoóri Sándor, aki Illyés Gyula és Németh László nyomdokain haladva a „bartóki modellt” vallotta magáénak, vagyis a nemzetben és Európában való gondolkodás szintézisét.

Csoóri Sándor a nagy társadalmi kérdésekben való megnyilatkozás fontosságát hirdető alkotók sorát gazdagította, amely Balassitól a reformkor nagyjain át Nagy Lászlóig ível. Életműve, személyes és közéleti szerepvállalása túllép a különféle szervezetek és intézmények korlátain, amelyekben tevékenykedett – hangsúlyozta.

,,Metaforákra épülő, egyszerre szürreális és realisztikus, lélektani és közéleti kérdéseket is boncolgató költészete nagyon sokunk számára követendő példa volt már fiatal korunkban is” – fogalmazott Szentmártoni János, aki szerint Csoóri Sándor azon költők közé tartozott, akik azt vallják, hogy a leírt szó is tett.

,,A tettek embere volt, hitt a leírt szó erejében, és ezt próbálta kivetíteni az élet minden területére ahhoz, hogy kulturális és morális értelemben is egy jobb országot, egy jobb nemzetet építsen” – hangsúlyozta. Megjegyezte: Csoóri Sándor örökének vannak folytatói a fiatalabb nemzedék alkotói között is.

 Munkássága nemzeti erőforrás marad

Népének, a Kárpát-medencének lelkünkből választott írófejedelme marad Csoóri Sándor – emlékezett a kora hajnalban elhunyt alkotóra hétfőn Lezsák Sándor író, politikus az MTI megkeresésére.

Csoóri Sándor áldott szíve továbbra is ott dobog verseiben, fegyelmező és figyelmeztető gondolatai, esszéi, filmjei, szépprózája nemzeti erőforrás marad, történelmi életútja, közéleti bátorsága pedig jövőnket ragyogtató példázat – fogalmazott az Országgyűlés fideszes alelnöke.

Az elmúlt évtizedekben, sorsfordító pillanatokban nem egy alkalommal szakadt ki Csoóri Sándorból és belőlünk is a kérdés: mi lesz itt? Az immár kétharmados választ pedig a jövőben is vele együtt mondjuk, derűs nyugalommal: mi leszünk itt! – mondta Lezsák Sándor.