Szerbia európai uniós csatlakozási folyamatáról, kiváltképp a Koszovóval való kapcsolat rendezéséről szóló 35. tárgyalási fejezetben foglaltakról, valamint a szerb kormány által végrehajtott reformokról tárgyalt Johannes Hahn, az Európai Bizottság bővítési ügyekért felelős biztosa a szerb kormány tagjaival szombaton Belgrádban.
Az EU főképviselője pénteken este érkezett meg Szerbiába. Az EU bővítési biztosát Aleksandar Vučić kormányfő fogadta. Az EU tisztségviselője szombaton részt vett a szerb kormány ülésén, majd Hahn és a szerb kormányfő négyszemközt tárgyalt. A tárgyalás után a bővítési biztos megjegyezte, hogy az unióból való brit kilépésről tartott népszavazás után felmerült, hogy vajon az uniós vezetők továbbra is a bővítés mellett állnak-e, azonban ma nincs bizonytalankodás, az uniós bővítés folytatódik.
– Belgrád és Brüsszel közös célja, hogy Szerbia csatlakozzon az Európai Unióhoz. A balkáni állam többször is bizonyította, hogy az európaiság útján halad és mindent megtesz annak érdekében, hogy mielőbb az unió teljes jogú tagja lehessen. A fő feladat az, hogy Belgrád teljesítse a 23. és a 24. tárgyalási fejezetekben leírtakat. Elégedett vagyok a reformokkal, az elért fejlődéssel, de a célig hosszú és verejtékes út vezet – mondta Johannes Hahn.
A bővítési biztos szerint Brüsszel a jövőben is minden segítséget megad Belgrádnak, ehhez azonban az eddigi eredményes munka folytatása szükséges. Szerinte a jelenlegi tagjelölt országok közül Szerbia válhat elsőként az Európai Unió teljes jogú tagjává.
– Szerbia a bővítési lista elején szerepel. Megismétlem, hogy minden támogatást megadunk, hogy Szerbia az európai család tagja lehessen. Ezért folytatni fogjuk a munkát. Személyesen is kezeskedem róla, hogy a csapatommal, a brüsszeli kollégákkal és a Szerbiában tartózkodó európai küldöttséggel is egyeztetünk azon, hogy előrelépés történjen Szerbia és az itt élők érdekében – mondta Hahn.
Végül megjegyezte, hogy az EU figyelemmel kíséri a térségben történő eseményeket, így a szerb-horvát viszony romlását is. Felhívta a figyelmet arra, hogy olyan Nyugat-Balkánra van szükség, ahol béke uralkodik, és amelynek a célja a közös európai jövő, ahol egyetlen ország sem gátolja a többi állam csatlakozását.
Aleksandar Vučić szerb kormányfő arról biztosította az uniós biztost, hogy Szerbia elkötelezett az uniós tagság iránt, és minden tőle telhetőt megtesz a csatlakozás érdekében.
– Az ország emberpróbáló kihívásokkal néz szembe, de ezután is minden erővel azon fogunk dolgozni, hogy megbirkózzunk a kihívásokkal. Tiszteletben tartjuk az európai értékeket, de ezután sem fogjuk véka alá rejteni véleményünket a fontos kérdésekkel kapcsolatban – mondta Aleksandar Vučić. – fogalmazott a kormányfő.
Kijelentette, hogy Szerbia a stabilitás és a rend híve, ezért a továbbiakban sem fog reagálni Horvátország provokációira.
– Szerbia ezután védelmezni fogja a nemzeti és állami érdekeit. Ha valamiben nem fog egyezni a véleményünk az Európai Unió képviselőivel, azt is egyértelműen a tudtukra adjuk. Úgy vélem sok olyan probléma lesz, amelyre a jövőben is közösen kell megoldást találnunk – mondta Vučić.
Brüsszel eddig négy csatlakozási fejezetet nyitott meg Szerbiával a 35 közül. Belgrád stratégiai célja, hogy 2020-ra az EU tagjává váljon.
