2024. március 28., csütörtök

Emelni kell a víz árát Szerbiában!

Új stratégiát fogad el az ország az év végéig

Csaknem 1,35 euróba kerülne a víz köbmétere annak a szerbiai vízhasználati stratégiának az értelmében, amely 2034-ig határozná meg az ország vízgazdasági tevékenységeit, és amely 8,5 milliárd idevágó beruházását is előrevetítene – hangzott el tegnap a Szerbiai Gazdasági Kamarában (SZGK).

A mezőgazdasági és környezetvédelmi tárca, a Világbank, az SZGK és a Köztársasági Vízügyi Igazgatóság tegnapi közös ülésén mutatták be a szóban forgó tervezetet.

A Világbank képviselői már előzőleg is kifejtették, hogy Szerbiában a víz ára szociális kategória, így pedig nem jut elég pénz a vízellátás és szennyvízelvezetés fejlesztésére, amelyre évente átlag 200-300 millió eurót kéne elkülöníteni.

Slađana Milojković, a Jaroslav Černi Vízügyi Intézet szakértője kifejtette, hogy a szóban forgó új határozatokat legkésőbb az év végéig, illetve 2017 elejéig kell elfogadni.

– Az eddigiek értelmében a víz ára 1,35 euró lenne köbméterenként, viszont fokozatosan, öt-hat éven belül érné el ezt az értéket. Ez átlagár, tehát nem lesz mindenhol ugyanaz az érték. Szükség van erre az emelésre, hogy a következő generációk számára is legyen elegendő tiszta víz – magyarázta a szakember, és kifejtette, hogy a határozatban nemcsak az ivóvíz szavatolására vonatkozó, hanem más vízügyhöz kapcsolódó munkálatokra szóló változtatásokat is megfogalmaztak.

Milojković rámutatott arra, hogy Szerbiában meglehetősen rendezetlen a helyzet vízügyben, egyes önkormányzatokban, illetve kommunális vállalatokban ugyanis az ivóvíz háromszor is olcsóbb a lakosok számára, mint mondjuk a gazdasági létesítményeknek.

– Az sem egyedülálló eset, hogy egyes helyeken a lecsapolás, a szennyvíz elvezetése és más szolgáltatások is négyszer olcsóbbak. Hogy később mekkora lesz az árkülönbség, az függ az adott önkormányzattól vagy a kommunális vállalattól. Annyi biztos, hogy a legtöbb helyen a községeknek a saját költségvetésükből kell pótolniuk a vízügyi költségeket – magyarázta.

A stratégia 2034-ig 8,5 milliárd euró befektetését is előrevetíti, ennek célja az idevágó vízgazdasági, illetve vízvédelmi infrastruktúra fejlesztése.

A szakértő szerint a kiadások egy részét Szerbiának kell szavatolnia, azt pedig legkönnyebben a víz árának emelésével teheti.

– A vízárak az országban már évek óta jóformán szimbolikusak, végső ideje, hogy megváltozzanak. Ahhoz, hogy az önkormányzatok a lehető legtisztább vizet szavatolják a polgároknak, nélkülözhetetlen az állandó fejlesztés, befektetés, ehhez pedig pénz kell – hangsúlyozta.

David Michaud, a Világbank képviselője szerint Szerbiában a víznek jó a minősége, viszont a kelleténél sokkal olcsóbb, így nem jut elég pénz az infrastruktúra fejlesztésére. Azt is megjegyezte, hogy a kommunális közvállalatokban a kelleténél több a foglalkoztatott, valamint arra is rámutatott, hogy az EU idevágó irányelvei szerint ideálisan a bruttó hazai termék (GDP) 0,5-1 százalékát kell visszafektetni a vízügybe, Szerbiában azonban csupán 0,2-0,3 százalékot „forgatnak” vissza.

Tatjana Ercegović Petrić, az SZGK Szolgáltatási Szektorának igazgatója is arra mutatott rá, hogy a vízhasználat valós árát kell megfizettetni, hiszen csak ilyen módon lehet fenntartani és fejleszteni a rendszert.

Nataša Milić a Köztársasági Vízügyi Igazgatóság illetékese is hasonlóan nyilatkozott az előtte szólókhoz.

– A víz árát legalább annyira kell emelni, hogy a kiadások és a bevételek kiegyenlítődjenek. Csakis így leszünk képesek a vízgazdaságot fenntartani és fejleszteni – magyarázta.

A határozatok megváltoztatásának elsődleges célja a vízárak kiegyenlítése az intézmények, a lakosság és az üzleti objektumok között. Szabadkán például 99,45 dinár a víz köbmétere, Kruševacon pedig csak 56,42, azzal, hogy Szabadka a jelenlegi költségekbe már különböző fejlesztési költségeket is beleszámolt.

Az eddigiek értelmében a víz nem lenne drágább, mint egy átlagos négytagú család bevételének négy százaléka, átlagban jobbára évi 2,5-3 százalékot drágulna.