Közös munkaebéddel pénteken délután megkezdődött Pozsonyban az Európai Unió (EU) külügyminisztereinek kétnapos informális találkozója. A júliusban kezdődött szlovák elnökség keretében zajló találkozót Federica Mogherini az EU kül- és biztonságpolitikáért felelős főmegbízottja vezeti.
Frederica Mogherini, Szijjártó Péter és Miroslav Lajčák (Fotó: MTI)
A találkozón globális kül- és biztonságpolitikai témák kerülnek terítékre, köztük kiemelt helyen a törökországi helyzet, valamint az EU–török kapcsolatok alakulása. A résztvevők egyeztetéseket folytatnak a minszki békefolyamat alakulásáról illetve az EU, nemrégiben elfogadott globális stratégiájáról is.
Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter a találkozó előtt elmondta, nem tekinthető normális helyzetnek, hogy a török puccskísérlet után – noha az EU elítélte a kormánydöntési próbálkozást, és szolidaritásáról biztosította Ankarát – a török vezetéssel a kapcsolatok romlottak, ahelyett, hogy javultak volna.
„Törökország fontos partner, tisztáznunk kell, hogy mi az elvárásunk Ankarával szemben. Remélem, hogy a szombati találkozó után normálisabb légkör alakul ki” – nyilatkozta.
Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikáért felelős főmegbízottja kiemelte, hogy ez az első találkozó az EU külügyminiszterei és a török féllel az országban lezajló dramatikus események után.
„Ez lehetőség arra, hogy közös európai üzenetet küldjünk, mit várunk el Törökországtól” – mondta Mogherini.
„A biztonság kérdésének mindent meg kell előznie az európai uniós politika összeállításakor, s ebben ma már egyre kevésbé van vita az EU-ban” – jelentette ki Szijjártó Péter a magyar közmédiának nyilatkozva.
A magyar diplomácia vezetője rámutatott: azt, hogy a biztonság kérdésének mindent felül kell írnia, az a helyzet váltotta ki, hogy a bevándorlás nyomán rendkívülivé vált a terrorfenyegetettség, a bűnözési helyzet romlott, és nőtt a nők elleni erőszakos cselekmények száma is.
A magyar külügyminiszter szerint az európai biztonsági helyzet javításához öt elképzelés megvalósítására van szükség. Ezek közül az első egy közös európai hadsereg létrehozása. Kifejtette, a Brexittel némileg meggyengül a transzatlanti szövetség európai pillére, ennek a pillérnek a megerősítésére kellene minél előbb megkezdeni egy közös európai hadsereg létrehozásának előkészületeit. A második pont kapcsán kifejtette: mivel még mindig nem jött létre a külső határok védelmével kapcsolatos közös európai stratégia, Brüsszelnek „békén kell hagynia” azokat az országokat, amelyek lépéseket tesznek saját határaik megvédése céljából. Az európai biztonsági helyzet javítását célzó elképzelés harmadik pontjának a Törökországi puccskísérlet és az azt követő elszámoltatás kapcsán a török vezetést ért kritika beszüntetését jelölte meg. A negyedik lépésnek szerinte annak kell lennie, hogy támogatni kell azokat a közel-keleti és észak-afrikai országokat, amelyek még stabilak, vagy részben stabilak, és képesek arra, hogy megállítsák a tőlük induló vagy rajtuk keresztül érkező bevándorlókat. Az ötödik lépésként a külügyminiszter szerint folytatni kell az EU bővítését a Nyugat-Balkán irányába, mivel ebben a térségben „egyre aggasztóbb jelenségeket” lehet megfigyelni. „A Nyugat-Balkán stabilitásához vezető egyedüli út az európai integráció útja, ezért az EU bővítését fel kell gyorsítani” – szögezte le Szijjártó Péter.
