ZOMBORI GONDOK

Szemétégető kellene

szikics

2016. szeptember 1., 17:07

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Nem a vészmadár szól abból, aki szóvá teszi a szerbiai szemétállapotokat, rámutat a hulladékkezelés hiányosságaira.

Vasárnap reggel a belvárosban – Montenegróban már egy csikk eldobását 100 euróval büntetik (Fotó: Fekete J. József)

Az illegális szemétlerakókat évtizedek óta képtelenség fölszámolni, mindenki ott szabadul meg a fölöslegessé vált tárgyaitól, szemetétől, ahol jónak látja: utak mentén, a település szélén, folyóba, tóba lökve. Nem ritka, hogy a természeti kincsnek számító folyóban jószágtetemek lebegnek a pillepalackok között, gépjárművek roncsai hevernek a mederben. A folyókba, patakokba vetett szemét valóságos gátakká tömörül, és a vízszint emelkedésekor áradást okozhat.
A szelektív hulladékgyűjtés gyerekcipőben jár, esetleg a műanyag palackok számára van kijelölt konténer, de az érdemleges hulladékkezeléshez már a háztartásokban külön kellene válogatni a kidobni valót.
Kidobjuk az autógumikat, olajokat, palackokat, elektromos és elektronikus hulladékot, papírt, noha mindezek újrahasznosíthatók, a gumiabroncsok például út- és járdaépítéskor fölhasználhatók, a szemétből hőenergiát és gázokat lehet nyerni. Magyarán: egyfelől értéket dobunk ki, másfelől visszafordíthatatlanul szennyezzük a környezetünket.
Zomborban az átlagosnál jobb a helyzet. A Čistoća Kommunális Közvállalat tavalytól a városhoz tartozó falvak mindegyikéből elszállítja a szemetet, amivel megoldotta a lakosság szemétproblémáját, és véget vetett az illegális falusi szemétlerakásnak.
A begyűjtött hulladékot a városi szeméttelepre szállítják, naponta több mint 130 tonnát! Országos tekintetben a zombori szemétlerakó a jobbak közé sorolható, noha évtizedekkel ezelőtt épült. Körbe van kerítve, őrzik, mérik a beérkező szemét mennyiségét, vannak ülepítőcsatornái, a talaj- és légszennyezést mérő műszerei, viszont nincs alatta fólia, ami meggátolná a talaj és a talajvíz szennyezését. Emiatt nem kaphat közegészségügyi minősítést, amivel egyébként Szerbiában mindössze öt hulladéklerakó rendelkezik.
Az országos fejlesztési terv szerint Zomborban egy regionális hulladéktárolót kellene építeni, amely befogadná a város, valamint Apatin, Hódság, Kúla és Bács község szemetét. Ezen a téren viszont mindeddig egyetlen lépés sem történt, a községek nem hoztak közös határozatot a tároló építéséről.
A Čistoćában nem is rajongnak az ötletért, aminek megvalósítása több évbe telne, és legalább 15–20 millió euróba kerülne. Más irányban gondolkodnak, inkább egy hulladékföldolgozó gyár építésében látják a megoldást. Léteznek ugyanis olyan eljárások (égetés, erjesztés), amelyekkel egy tonna hulladék földolgozása után mindössze 5%, vagyis 50 kiló marad hátra tartós tárolásra. Egy ilyen gyár építésére keresnek külföldi beruházót. Az eddigi érdeklődők alapfeltétele az volt, hogy naponta legalább 120 tonna hulladék kerüljön földolgozásra, de befektetési megállapodás még nem született. Pedig már a leendő gyár helye is megvan, az egykori Hőtelep, ahol már adott az infrastruktúra.
Tény, hogy mielőbb lépni kell a fönntartható, észszerű hulladékkezelés irányába, mert a mostani szemétlerakó tárolóképessége nem végtelen.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége