2024. április 16., kedd

Szigorú ellenőrzést ígérnek

Szerbiában 2003 óta folyik az elmúlt évtizedekben engedély nélkül felépített objektumok legalizálása. Több törvénnyel is szabályozták már, de ezek nem voltak túl hatékonyak. Leginkább drága volt, és a törvényhozó nem kérte következetesen számon az eredményeket. Tavaly novemberben viszont a kormány bekeményített, és azt a célt tűzte ki maga elé, hogy egy éven belül véget vet ennek a történetnek, és új időszámításba kezd.

Az alacsony ingatlanárak ellenére nagyon kevesen vásárolnak lakást. A Lázár cár sugárút mentén is az utóbbi években egymás után emelték a lakóépületeket, a városban számos helyen új, gazdátlan lakások várják leendő lakóikat (Dávid Csilla felvétele)

A korábbi törvények szerint a polgároknak saját maguknak kellett igényelniük engedély nélkül felépített objektumuk legalizálását, a legutóbbi törvény értelmében viszont egy bontási végzés kézbesítésével bírják rá az érintetteket a törvényesítésre. Legalizálni csak azokat az objektumokat lehet, melyek 2015 novemberéig felépültek. Amelyeket az után kezdtek el építeni, azokra ez a törvény nem vonatkozik, habár sokan szeretnék valahogy elérni, hogy ingatlanjukra is vonatkozzon ez a törvény, ugyanis jóval olcsóbb, mint az új ház építéséhez szükséges engedélyek. Legalizálni egy 2015 novembere előtt felépült 100 négyzetméter alatti objektumot közel kétszáz euróért lehet, viszont egy ugyanekkora épületre kikérni az összes engedélyt jóval többe kerül. Az építész egy új ház tervezésénél legalább öt eurót elkér négyzetméterenként, legalizálásnál viszont az épület állapotáról szóló jelentés elkészítéséhez átlagban egy eurót kérnek négyzetméterenként. Új építkezésnél kell továbbá urbanista feltétel és telekfelszerelési díj is, ami megint csak pénzbe kerül, legalizálásnál viszont ilyeneket nem kérnek. Legalizálásnál a földmérőtől földmérési elaborátum kell, egy építészmérnöktől jelentés az épület jelenlegi állapotáról (ez melléképületek esetében nem kell, csak lakóépületek, ügyviteli helyiségek, középületek és olyan objektumok esetében, melyek bruttó területe több mint 400 négyzetméter) valamint a tulajdonjogot igazoló okirat, és ehhez még be kell fizetni egy köztársasági-tartományi-helyi illetéket. Az illeték lakóépületek és lakások esetében 100 négyzetméterig 5000 dinár, 100–200 négyzetméterig 15 000 dinár, 200–300 négyzetméterig 20 000 dinár, 300 négyzetméter felett 50 000 dinár. Az ebből befolyt összeg 70%-a marad a községnek, 15%-a a tartományé, 15%-a pedig a köztársaságé. Szóval ez még mindig jóval olcsóbb, mint egy új építkezéshez engedélyt kérni.

Ön legalizáltatta már ingatlanját?

1. Igen: 121 (43%)

2. Még nem: 45 (16%)

3. Nem vagyok érintett: 64 (22,5%)

4. Nem is fogom: 52 (18,5%)

Szavazatok száma: 282

Sokan keresik is a kiskapukat, és igyekeznek elhitetni az építésügyi felügyelőkkel, hogy még 2015 novembere előtt elkezdték az építkezésüket, de a kormány előrelátó volt, és a már kész műholdas felvételekről mindent ellenőrizni tud. A felvételekhez az építésügyi felügyelőknek van hozzáférésük, és azok pontosan látják, hogy egy objektum ott volt-e 2015 novembere előtt is vagy sem. Ha igen, akkor lehet legalizálni, ha nem, és nincs rá engedély, akkor bontással fenyegetőznek. Zorana Mihajlović kormányalelnök, építésügyi, közlekedési és infrastrukturális miniszter az elmúlt hónapokban többször is kijelentette, hogy aki most nem él a lehetőséggel és nem törvényesíti 20–30 évvel ezelőtt épült illegális objektumát, az bontásra számíthat. Bontásra számíthatnak továbbá azok is, akik jelenleg építkeznek engedély nélkül. Július végén Zorana Mihajlović az SZRTV-nek úgy nyilatkozott, hogy egyetlen négyzetméter illegális építkezést sem tolerálnak, a fő a célpontok azok, akik a törvény életbe lépése után engedély nélkül kezdtek építkezni, és azt is hangsúlyozta, hogy az építésügyi felügyelőket is ellenőrizni fogják, végzik-e a feladatukat.

A kormány részéről tapasztalható nagy lelkesedés és megreformálás legfontosabb célja az adó megfizettetése. Gondoljunk csak bele, hogy ha az a másfél millió objektum, amelyről beszélnek, legális lenne, adó gyanánt mennyivel több pénz folyna be az államkasszába, mint most. Valószínűleg az Európai Unióhoz való közeledés is megköveteli ezt, úgyhogy innen nem nagyon lesz visszalépés. Az építésügyi felügyelőktől rendre kérik a jelentéseket arról, hogy hol tartanak a terepi munkával, vagyis, hogy hány bontási végzést adtak ki, és mennyien indították el az után a legalizálást, úgyhogy a kormány tényleg véget akar vetni ennek a történetnek, csak kérdés, hogy lehetséges-e ez egy éven belül. Persze a legalizálás a polgárok érdeke is, hiszen fontos lenne, hogy az ingatlan papíron is a tulajdonuk legyen, más dolog, hogy van-e rá pénzük és akarják-e. Válaszadóink többsége már élt a legalizálás lehetőségével, sokan nem is érintettek, de olyanok is bőven akadnak, akik úgy vélekednek, nem is fogják legalizálni objektumukat. Legkevesebben mondták azt, hogy még nem tették meg, ők valószínűleg majd elindítják a folyamatot, de még nem tartanak ott. Hogy lesz-e még kibúvó ez ügyben, azt nem tudni, az viszont biztos, hogy a kormány ezt most nagyon akarja, és valószínűleg példát is fog statuálni az ellenkezőkkel.