Az Európai Unió meghatározó államának a vezetője, Angela Merkel kancellár pénteken Varsóban a visegrádi országcsoport (V4) kormányfőivel egyeztetett, a téma az Európai Unió jövője volt a brit uniós tagság megszüntetésével kialakult helyzetben. A tegnapi tárgyalás az Európai Tanács szeptemberi pozsonyi informális ülését előzte meg. Csütörtökön a német kancellár Prágában már előzetes megbeszélést folytatott Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnökkel, tegnap pedig Varsóban is kétoldalú tárgyalást kezdeményezett a V4-ek legerősebb tagállamának a vezetőjével, Beata Szydlo lengyel miniszterelnökkel. Orbán Viktor magyar kormányfő négypontos javaslatcsomaggal érkezett a találkozóra, többek között egy közös európai hadsereg felállítását is javasolta. Erről egyébként már júliusban beszélt az idei Tusványoson.
Robert Fico, Angela Merkel, Beata Szydlo, Orbán Viktor és Bohuslav Sobotka (Fotó: MTI)
MERKEL: KÖZPONTI KÉRDÉS A BIZTONSÁG KÉRDÉSE
Angela Merkel a sajtótájékoztatón első számú ügyként az EU külső és belső biztonságát említette, hangsúlyozva, hogy ennek „központi jelentősége” van. A belbiztonság területén, amelyen „nem csak a terrorizmus elleni harcról”, de arról is szó van, közös projektek egész sora vár megvalósításra – mondta, kiemelve a tervezett közös schengeni ki- és beutazási nyilvántartási rendszer kiépítését.
Hozzátette, hogy a természetesen a migráció ügyével is foglalkozni kell, különösképpen azzal, hogy milyen „humanitárius felelősségvállalásra” van szükség az EU részéről, és milyen „migrációs partnerséget” kell kialakítani afrikai országokkal, illetve miként kell folytatni az együttműködést Törökországgal. Elmondta: tárgyalni kell arról is, hogy „miként tudunk küzdeni az illegalitás ellen úgy, hogy egyben valami jót is tegyünk a bajban lévő embereknek”.
A kancellár hozzáfűzte: a második nagy téma a gazdasági fejlődés, prosperitás, amely azért fontos, mert az emberek Európában csak akkor fogják elfogadni az EU-t, ha „a jólét ígéretét jelenti”. Az EU-nak világossá kell tennie, hogy a legfejlettebb térségek között, „egészen elől akar lenni” a gazdaság fejlődésében és a jól megfizetett állásokat tekintve, amelyek biztosítják, hogy az EU nem csupán „meghosszabbított munkapad” a világ más, fejlettebb régiói számára. Ebben az ügyben „sok tennivalónk van”, hiszen az EU 2000-ben azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a világ legdinamikusabban fejlődő és a tudásra építő gazdasági térsége lesz, de ez nem sikerült – mondta a német kancellár, kiemelve, hogy különösen a digitalizáció területén nagy a lemaradás.
ORBÁN: AZ EU ELVESZTETTE ADAPTÁCIÓS KÉSZSÉGÉT
Orbán Viktor magyar kormányfő a találkozóra érkezve elmondta, hogy a britek kilépése az unióból nem kiváltó oka, hanem következménye az Európán belüli helyzetnek, az EU pedig teljesen elvesztette adaptációs készségét. „Nem tudtuk levonni a pénzügyi válság következményeit, nincs jó adaptációs válaszunk a népvándorlásra, a terrorizmusra és az Európán belüli kérdésekben sem, mint például Ukrajna” – mondta. Ugyanakkor az unió a már létező szabályait sem tartja be, amelyek a határvédelemre és a schengeni övezetre, a költségvetési fegyelemre és a pénzügyi intézmények működésére vonatkoznak.
A miniszterelnök négy javaslatban foglalta össze a problémák megoldására vonatkozó magyar álláspontot.
Elsőként azt tanácsolta, hogy az unió tartsa fenn az európai gazdaságpolitika szigorú költségvetési fegyelemre, szerkezeti átalakításra és gazdasági stabilitásra irányuló politikáját.
A második javaslata, hogy az unióban első helyre kellene sorolni a biztonság kérdését, és ezért hozzá kellene kezdeni egy közös európai hadsereg felállításához.
Harmadik javaslatának értelmében az európai intézményeknek vissza kellene térniük rendeltetésükhöz. „Az Európai Tanács vezesse és csak ő vezesse az Európai Uniót. Az Európai Bizottság a politikai szerepjátszást fejezze be, és térjen vissza az alapszerződésben rögzített feladatához, ő nem politikai szereplő, hanem a szerződés őre, amelynek az a funkciója, hogy a kettős mérce alkalmazását az unión belül elkerülhessük” – hangsúlyozta.
A negyedik pontban a magyar miniszterelnök azt javasolta, hogy az EU őrizze meg a régi, bevált politikákat, mint amilyen a kohéziós és az agrárpolitika, és alkosson „szükséges új politikákat”, például a digitalizáció kérdésében, ugyanakkor a migrációnak és a szociális kérdéseknek az ügyét ne vonja be a közös politikákba.
SZYDLO: MEG KELL ERŐSÍTENI A KÜLSŐ HATÁROKAT
A pénteki találkozó témáiról Beata Szydlo lengyel kormányfő azt mondta: az EU-n belüli együttműködés legfontosabb formáit keresik. Vannak területek, ahol megtalálhatók a közös nevezők, de akadnak témák, amelyekben nincs egyetértés a tagállamok között, és ez az utóbbi időben sokszor fordul elő – mondta Szydlo, utalva többek között az uniós menedékjogi rendszer tervezett változásaira, valamint a kiküldött munkavállalókra vonatkozó uniós irányelvre.
„Úgy gondoljuk, hogy kulcsfontosságú az EU külső határának megerősítése, a schengeni övezet egységének megőrzése, valamint az európai határőrség létesítése” – fejtette ki.
FICO: VÁLTOZTATNI KELL A KOMMUNIKÁCIÓN
A jövőben meg kell változtatni a kommunikációt az Európai Unió intézményei és a tagállamok között – jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök.
Rámutatott, hogy hatalmas várakozások előzik meg a pozsonyi csúcstalálkozót, de ugyanakkor tény az is, hogy az egyes országok közti nézetkülönbségek is nagyok.
Fico már korábban is beszélt arról, hogy változtatni kell az EU kommunikációján, mert más tagországok is népszavazást írhatnak ki a tagságról, ha az unió „nem talál megnyugtató válaszokat az Európát érő kihívásokra”.
SOBOTKA: VITÁT KELL NYITNI A KÖZÖS HADSEREGRŐL IS
Csehország számára az európai biztonság megerősítése, valamint az európai Unió nyugati és keleti országai közti gazdasági és életszínvonal gyorsabb kiegyenlítése jelenti azokat a prioritásokat, amelyeket fel kíván vetni az Európai Unió szeptemberi pozsonyi csúcstalálkozóján – jelentette ki Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök.
„Szükség van az EU külső és belső biztonságának megerősítésére. A témán belül vitát kell nyitni a közös európai hadsereg felállításáról is” – vélekedett Bohuslav Sobotka. A külső és belső biztonsági ügyekben szerinte javítani kell a tagállamok együttműködésén.
