Hétfőn éjjel Pristinában ismeretlen elkövetők kézigránátot dobtak a Koszovói Rádió és Televízió (RTK) udvarába, jelentős károkat okozva a közszolgálati média leadójában. A felelősséget azok az aktivisták vállalták magukra, akik a Montenegróval kötött demarkációs vonalról szóló megállapodás ellen tiltakoznak – jelentette a Reuters hírügynökség.
A koszovói közszolgálati média jelentése szerint erős robbanás hallatszott hétfőn éjjel az RTK udvarából, a műholdas leadó közeléből. A rendőrség a helyszínre sietett, lezárta a területet, és megkezdte a nyomozást. A jelentésükből kiderült, hogy az elkövetők robbanószerkezettel támadtak a Koszovói Rádió és Televízió épületére. A kézigránát megrongálta az RTK udvarában található leadókat, de szerencsére személyi sérülés nem történt, és a műsort sem kellett megszakítani.
A kézigránátos támadást olyan aktivisták vállalták magukra, akik Montenegró határához közel élnek, adták hírül a koszovói médiumok. Ugyanennek a csoportnak a tagjai dobtak gránátot két héttel ezelőtt a koszovói parlamentre is, de szerencsére akkor sem voltak áldozatok.
A szerb kormány Koszovóval megbízott irodája a legszigorúbban elítélte az RTK elleni támadást. Közleményükben rámutatnak, hogy az albán, szerb és más kisebbség nyelvén sugárzó televízió ellen elkövetett támadás kapcsán a nemzetközi intézményeknek csakúgy, mint az ideiglenes közigazgatási intézményeknek is, olyan lépéseket kellene foganatosítaniuk, amivel megőrizhetik a régió törékeny stabilitását. Rámutatnak, az újságírók és a médiumok nem lehetnek fegyveres vagy politikai leszámolás célpontjai.
– A szervezőket és a támadás végrehajtóit azonosítani kell, hogy eljusson mindenkihez a világos és egyértelmű üzenet, miszerint a politikai elit nem támogatja a Koszovó és a régió destabilizációjára tett kísérleteket – áll a közleményben.
A demarkációs vonalról szóló megállapodás a Koszovó és Montenegró közti határ meghatározását érinti. A schengeni övezet vízummentességéhez az Európai Unió ugyanis feltételként szabta meg Koszovónak, hogy rendezze Montenegróval a vitás határkérdést. Így született meg a megállapodás, amit a koszovói ellenzék nem támogatott, szerintük ugyanis Koszovó nyolcezer hektártól esett el a megállapodással. Az ellenzéki aktivisták tulajdonképpen ennek a megállapodásnak a felbontását követelik.
