A Vajdasági Magyar Szövetség palicsi Szent István-napi rendezvényének vendége volt ifj. dr. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a CÖF (Civil Összefogás Fórum) szóvivője. Jelenleg a migrációs-ügy jogi, alkotmányjogi kérdéseivel foglalkozik behatóan, a beszédében is a népszavazáson való részvétel fontosságára hívta fel a figyelmet. Az ünnepség előtti beszélgetéskor is erről kérdeztük.
Ifj. dr. Lomnici Zoltán: Az Európai Unió külső határánál kellene megállítani a menedékjogot kérőket
Ha Magyarország nemmel szavaz, e népszavazásnak miben lehet a jelentősége? Úgy tudjuk, hogy jogi, törvényhozási vonatkozásai nem lesznek/nem lehetnek. Csupán nyomásgyakorlás Brüsszelre?
– Nagy jelentősége lesz, ha érvényes és eredményes népszavazás lesz, és a nemek kerülnek túlsúlyba a kvótareferendum kapcsán. Brüsszel és az Európai Unió tekintetében jelenleg az alapszerződés szerint nagyon kevés beleszólása van a közösségi területekbe egy-egy tagállamnak, de a legfontosabb az, hogy bárki bármit is állít, a népszavazás intézménye kiemelten fontos közvetlen demokratikus intézménye az Uniónak. Mi elsősorban az akaratunkat nem Európára akarjuk rákényszeríteni, hanem a magyar nép tekintetében Brüsszelre. Magyarország vonatkozásában akarjuk hallatni a hangunkat, és ha ennek a pozitívumait felismerik, akár a V4-ek, akár a többi, tőlünk nyugatra lévő uniós tagország, akkor ennek a későbbiek során nagy keletje lehet.
Miért fontos a külhoni magyar állampolgárok részvétele a szavazásban?
– Vannak olyan nemzeti sorskérdések, amelyen határon átnyúlnak és az összmagyarság számára fontosak. A délvidéki magyarság is megtapasztalta a népvándorlás árnyoldalait is. Most már egyre inkább kész tényként kezelendő, hogy ez egy szervezett, nemcsak az emberkereskedők, hanem liberális érdekvédő csoportok, jogvédők által is támogatott mozgás, amelynek negatív következményei mára egyértelművé váltak, a migráció és terrorizmus közötti összefüggés nem cáfolható.
Hol kezdődhetne a migrációs kérdés tartós megoldása?
– Az Európai Unió külső határánál kellene megállítani a menedékjogot kérőket, és a mai napig nem kaptunk választ, hogy miért nem Görögországnál állították meg őket. A migrációs válság egyik legfontosabb kérdése, hogy hogyan történhet meg az, hogy egy NATO tagállamon – gondolok itt Törökországra –, uniós tagállamon, az Európa Tanács több tagállamán és EU-tagjelölt államon, mint Szerbia, átmehettek úgy a migránsok, hogy azt mondták folyamatosan, hogy még mindig nincsenek kellő biztonságban, hogy nem biztonságos államokon mennek keresztül. Ez pedig nem igaz. Mindez arról szólt egyébként, hogy nagyrészt civil és civilnek magukat felmutató vagy akként magukat beállító szervezetek állnak a zavarkeltés, a migráció generálása és a tévinformációk terjesztése mögött.
Arra valóban nincs magyarázat, hogy egyrészt miért nem sújtotta sokkal nagyobb szankciókkal az Európai Unió Görögországot, másrészt miért nem támogatta Görögországot abban a küzdelemben, hogy megvédhesse az Európai Uniót az illegális migráció tekintetében. Ezek az emberek a többsége nehéz körülmények között van, de nem menekült. Teljesen más jogok jutnak egy menekültnek, mint egy migránsnak. Természetesen rászorultsági alapon lehet ezeket az embereket támogatni, de a saját országukat kell megerősíteni, stabilizálni. Destabilizált környezetből jönnek, amit összefogással rendbe lehetne tenni. Az a kérdés, hogy ez érdeke-e az Unió vezetésének. De ha nem is az, akkor a védekezés, az önvédelem köreit létre kell hozni, ennek egy fontos lépcsőfoka lehet az október 2-ai referendum.
