2016. június 8-án jegyezték be azt a szakmailag definiált civil szervezetet, amelynek helyi ombudsmanok és helyetteseik lehetnek tagjai, melynek elsődleges céljai között szerepel, hogy hatást gyakoroljanak a folyamatra: minden helyi önkormányzatban működjön ombudsman, ezáltal a polgárok esélyegyenlőségének mértéke is növekedjen. Szerbiában csupán 22 ilyen intézmény létezik, az ország területének egyharmada van „fedve”.
Tizenhárom évvel ezelőtt Topolya községben vezették be először a polgári jogvédő intézményét az országban (Szabó Anikó felvétele)
2003. április 1-jétől, az országban elsőként, Topolya községben vezették be a polgári jogvédő, vagyis az ombudsman intézményét. Most Topolyán határozták meg a Szerbiai Helyi Ombudsmanok Egyesületének székhelyét. Amellett, hogy a rövidesen immár ötven főt számláló civil szervezet székhelyét nem országos, tartományi központban kívánták kijelölni, hiszen a szervezet a helyi ombudsmanokat és helyetteseiket tömöríti, e döntés mellett az is szólt, hogy 13 évvel ezelőtt Topolya községben vezették be először a polgári jogvédő intézményét az országban. Az egyesületben elnöki tisztséget Miladin Nešić tölt be, közgyűlésének elnöke a šabaci Miloš Mijailović, igazgatóbizottságának első embere a pancsovai Jelena Stojković Sokolović. 2016 júniusában 17-es létszámmal, Šabacról, Zomborból, Újvidékről, Topolyáról, Kraljevóból, Belgrádból, Nagybecskerekről, Žitištéről, Vranjeból, Pancsováról, Kruševacról és Kragujevacról érkezett szakemberek tömörülésének eredményeképpen tartotta meg alakuló közgyűlését e civil szervezet, amelynek célkitűzéseit illetően Miladin Nešić elnök megosztotta lapunkkal:
– Azon dolgozunk, hogy a helyi ombudsmanok jelen legyenek minden helyi önkormányzatban, ugyanis a törvény szerint nem kötelező ezen intézmény megalakítása. Mi azonban úgy látjuk, nagyon fontos, hogy minden községben működjön. Több okból kifolyólag is. Emlékeztetőül: a helyhatósági választásokat követően, miután kijelölik a városi vezetőségek összetételét, elhangzik, hogy azok tisztelik és fejlesztik a demokratikus intézményeket. Az ombudsman intézménye pedig nagyon demokratikus intézménynek minősül. Ha pedig egy városban, községben törődnek azzal, hogy megalakítsák, megerősítsék a demokratikus intézményeket, felvetődik a kérdés: miért van az, hogy Szerbiának kétharmada még nincs „lefedve” a helyi ombudsman intézményével? Azok a városok, községek, amelyek még nem alakították meg, miért engedélyezik, hogy polgáraik ne legyenek egyenrangúak többi polgártársukkal, mármint, hogy hozzáférhető legyen számukra egy intézmény, amely elsődleges célja, hogy megvédi a polgárok jogait. Ha egy vezetőség a polgárok jogainak, érdekeinek érvényesítését sorolja fő feladatai közé, felvetődik a kérdés: miért nem alakít egy olyan intézményt, amelynek ez a hatásköre – fogalmazott az egyesület elnöke, aki kiemelte: azon dolgoznak, hogy minden községben, illetve városban alakuljon meg a helyi ombudsman intézménye. Célkitűzéseikben az EBESZ-misszió támogatását élvezik, csakúgy, mint szervezetük megalakítását illetően is.
Mint megtudtuk: fő feladataik közé sorolják továbbá, hogy tovább erősítsék ezt az intézményt, hiszen munkáját kulcsfontosságúnak minősítik. A helyi polgári jogvédő a községi szerveket, valamint a községi szabályokat, vagyis azok betartását ellenőrzi, továbbá azt is, vajon a polgárok számára az illetékes szerv a legcélszerűbben intézkedett-e. A köztársasági szervek munkájának felülbírálására ugyan nem jogosultak, de ha a polgár esetében, őt érintően, nem tartottak be valamilyen köztársasági törvényt vagy tartományi határozatot, és ha ez helyi ombudsman tudomására jut, segít az eset tisztázásában. Vagyis a probléma megfogalmazásában, és kéri a köztársasági polgári jogvédő, a tartományi ombudsman intézkedését. Pozitív tapasztalat, hogy az ombudsmani állásfoglalásnak, döntéshozatalnak egy-egy tárgy esetében van súlya az illetékes községi vagy köztársasági szerveknél. A tömörülés eredményes együttműködést kíván folytatni más civil szervezetekkel. A magyarországi és bosznia-hercegovinai helyi, a katalán regionális intézményekkel meglévő együttműködés például annak mondható, de a jövőben nyitni kívánnak mindenekelőtt horvát, szlovén, macedóniai, montenegrói ombudsmani intézmények irányába is. Többek között a helyi ombudsmanok mind teljesebb együttműködése, a gyakorlati munka összehangolása érdekében az idén is tervezett Topolyán a Helyi ombudsmanok nemzetközi konferenciájának összehívása, immár negyedízben.
