2024. március 29., péntek

Új hatáskör, új közvállalat

A vasútvonalak egy része tartományi és önkormányzati hatáskörbe kerül, ők rendelkezhetnek majd felettük

Nemrégiben az építési, közlekedési és infrastrukturális minisztérium bejelentette, 800 kilométer vasútvonalat szüntet meg az ország területén, amelyek esetében az áru- és a személyszállítás nem kifizetődő. És mivel ezeknek a vonalaknak a többsége Vajdaság területén található, a bejelentés a tartományi hatalmat arra ösztönözte, hogy egy olyan tanulmányt készítsen el, amellyel indokolni tudja egyes vasútvonalak létjogosultságát. Ugyanakkor hamarosan arra is számítani lehet, hogy amíg egyeseket felszámolnak, a vasutakról szóló törvény értelmében mások tartományi, illetve önkormányzati hatáskörbe kerülnek.

Kern Imre: Az Uniós tárgyalási fejezetek megkövetelik Szerbiától, hogy nyitott legyen a piac

Kern Imre: Az Uniós tárgyalási fejezetek megkövetelik Szerbiától, hogy nyitott legyen a piac

Azok közül a vasútvonalak közül, amelyek a közlekedési minisztérium rendelkezései szerint felszámolásra kerülnek, nagy részben olyan vonalak, ahol már hosszabb ideje szünetel a közlekedés. Nagy részüket elsősorban azért nem használják, mert a vasúti infrastruktúra tönkrement, nem pedig azért, mert nem lenne rá igény. Kern Imrével, az építési, közlekedési és infrastrukturális minisztérium államtitkárával folytatott beszélgetésünkkor kiderült, azon dolgoznak, hogy a fontos útvonalakon mégsem szűnjön meg a vasúti közlekedés, a tartomány olyan tanulmányt készít, amely rámutat egyes vasútvonalak fontosságára. Ezzel el szeretnék érni, hogy egyes vasútvonalak lekerüljenek a felszámolásra várók listájáról.

– Jó lenne ugyanakkor, ha az augusztus 26-ai határidőt az év végéig kitolnánk. Sajnos, még így is nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy az összes vasútvonalat le tudjuk majd venni a listáról – mondta Kern. Példaként emelte ki a Nagykikinda–Törökbecse–Csóka–Zenta–Magyarkanizsa–Szabadka közötti szándéknyilatkozatot, amellyel több vonalon is meg lehetne oldani a személyszállítást, és a vasútvonalak megőrzését.

– Fontos, hogy a vasútvonalak a vasúti hálózatban maradjanak. Ennek viszont elengedhetetlen része, hogy az önkormányzatok végre a vasutakról szóló törvény értelmében részt vegyenek a szolgáltatások finanszírozásában. Például a diákok utaztatása esetében az önkormányzatok komoly összegeket fordítanak a buszközlekedésre. Ha ennek az összegnek egy részét a vasúti közlekedésre fordítanák, hatékonyabb, olcsóbb és minőségibb lehetne az utasszállítás – mondta. Hozzátette: – A Világbankkal kötött hitelmegállapodás előírja milyen határértéket érhet el a vasutak állami, költségvetési támogatása. Ha ez a támogatás nem elég arra, hogy fenntartsa az infrastruktúrát, márpedig a vasúton leépítésre kerül sor, így a karbantartást sem tudja kellően elvégezni, ezért a Szerbiai Vasutak infrastruktúrával foglalkozó vállalatának egyes ingatlanokat át kell adnia az önkormányzatoknak, illetve a tartománynak – magyarázta az államtitkár.

Miután azok tartományi, illetve önkormányzati hatáskörbe kerülnek, működtetésükhöz, illetve karbantartásukhoz meghatározott jogosítvánnyal rendelkező közvállalat létrehozására van szükség. Ezek a közvállalatok adják majd ki a vasútvonalakat különböző szállítmányozóknak használatra.

– Ellenkező esetben, a Szerbiai Vasutak infrastruktúrával foglalkozó vállalata a kormány elé terjesztheti, hogy ezek az ingatlanok eladásra kerüljenek. Így a vasútállomások, földterületek, amelyek eddig a vasutak tulajdonában voltak és közjóként szerepeltek nyilvántartásban, eladásra kerülhetnek. Ezt az a törvény írja elő, amelyet másfél évvel ezelőtt fogadott el a parlament – mondta Kern, majd folytatta: – A személy- és az áruszállítás már nyitott, akinek megvan a jogosítványa – legyen külföldi vagy hazai vállalat –, végezhet személy-, vagy áruszállítást a vasúton. A Srbija Voz személyszállító közvállalat és a Srbija Kargo áruszállító közvállalat vetélytársat kap. Igaz a Srbija Kargo esetében már megjelentek a jogosítványt nyert konkurens cégek, amelyek áruszállítást végeznek. Ezután nemcsak a Srbija Voz, illetve a Srbija Kargo fizeti a vasúti infrastruktúra használatáért járó illetéket, hanem ezek a cégek is – emelte ki az államtitkár, aki arra is rámutatott, hogy az Uniós előcsatlakozási szerződés kötelezte Szerbiát arra, hogy megnyissa az áruszállítást, illetve a személyszállítást. Az erről szóló tárgyalási fejezetek ugyanis megkövetelik, hogy nyitott legyen a piac és ne legyen akadály a konkurens cégek piacon való részvétele előtt.

De van-e a tartománynak, illetve az önkormányzatnak elég pénzforrása arra, hogy a törvény előírásai megvalósulhassanak?

Azon dolgoznak, hogy a fontos útvonalakon ne szűnjön meg a vasúti közlekedés

Azon dolgoznak, hogy a fontos útvonalakon ne szűnjön meg a vasúti közlekedés

– Jelen pillanatban nincs. Ezért kellene ezt az egész folyamatot lelassítani, és az előttünk álló pár évben ezt a problémát megoldani. Hiszen egyes vasútvonalak több önkormányzat területén keresztül húzódnak. Ebben az esetben az önkormányzatoknak nem egy-egy közvállalatot kellene alapítani, hanem egy közös cég létrehozására van szükség, amely átveszi ennek a vasútvonalnak az irányítását, karbantartását, működését. Vannak vonalak, mint amilyen a Paraćin–Novi Popovac közötti vonal, ahol Paraćin a cementgyár miatt magára vállalja a vasútvonal karbantartását – hangsúlyozta Kern Imre. Elmondta ugyanakkor, hogy Vajdaságban van a vasútvonalak 80 százaléka, hiszen Szerbiában nem olyan sűrű a vasúti hálózat. Ezeket a vasútvonalakat örököltük, és egyáltalán nem lenne jó, ha mi számolnánk fel őket – fűzte hozzá.