Új köntösben várja október hatodikán a megemlékezőket az eleméri Szent Ágoston-templom. Folyamatban van a bánáti templom belterének a felújítása: a magyar kormány támogatásának köszönhetően új burkolatot kap a padlózata, újrafestik a mennyezetét. A mennyezeti képeken legutóbb 1896-ban egy Pintér vezetéknevű festő dolgozott. Miodrag Ivanović-Mikica autodidakta festő-restaurátornak a bevallása szerint ez az eddigi legnehezebb munkája, de bízik abban, hogy mindenki elégedett lesz majd a végeredménnyel. Október hatodikára várhatóan elkészül a szentély alatti kriptában nyugvó Kiss Ernő aradi vértanú emlékműve is.
Ennyi maradt Kiss Ernő szobrából (Kecskés István felvétele)
– Először is le kellett fényképezni a képeket, majd pedig azok alapján a templomainkban, különösen a nagybecskereki Székesegyházban és a környéken levő német nyelvű plébániákon kerestünk hasonló képeket. Annyira meg voltak ugyanis rongálódva, hogy nehéz volt rájönni, milyen bibliai motívumot ábrázolnak. Ez úgy sikerült, hogy összehasonlítottuk a Székesegyházban a képeket és a Temetőkápolna boltívén levő német szöveget. Ez volt az egyik legnehezebb feladat. Bízunk abban, hogy augusztus végére elkészülnek a tervezett munkálatok, és október hatodikára minden kész lesz. A Szent Ernő-kép, amelyet Kiss Ernő családi kápolnájából hoztak át a templomba, és az egyik mellékoltáron állt, most Szabadkán van restauráción. Remélem, hogy október hatodikára az is elkészül – mondja Német László nagybecskereki megyés püspök.
Kiss Ernő honvédtábornok Temesváron született, de birtokai Magyarittabén és Eleméren voltak, győztes csatáit is a környéken vívta meg. A kivégzését követően tisztiszolgája titokban eltemette az aradi temetőben. Hat évvel később Katalinfalván (Katrinfeld, ma Ravni Topolovac) újratemették, majd hamvait 1872-ben Elemérre vitték, és a Szent Ágoston-templom szentélye alatti kriptában helyezték örök nyugalomra. Az Emléktemplom a kilencvenes évek elejétől fogva a délvidéki magyarság zarándokhelyévé vált.
A templomot Kis Ernő családja építtette 1845-ben, a csanádi püspökség típustervei alapján, klasszicista stílusban. 1846-ban lett felszentelve Szent Ágoston tiszteletére. A főoltár képén Szent Ágoston püspököt látjuk, ahogy beszélget egy angyallal. Részben azért is kellett templomot építeni Eleméren, mert a családi kastélynál lévő kápolna már kicsi volt a helybéli, németeleméri katolikusok számára.
Amikor 1944 őszén a szovjet csapatok bejöttek, és a partizánok elűzték innen a német lakosságot, kis híján felrobbantották a templomot, és csak a szerencsének köszönhető, hogy nem jutott sok más bánáti katolikus templom sorsára. A templomot azonban kirabolták, mindent, ami mozdítható volt, elvittek, a képeket megrongálták. Évekig sorsára hagyottan állt, ezért 1951-ben újra kellett szentelni. Az akkori kommunista hatalom – egészen a hatvanas évekig – megtiltotta, hogy katolikus pap jöjjön a templomba, és misét mutasson be. Abban az időben zajlott a helybeli katolikus temető kifosztása is, ma is nagyon rossz állapotban van.
A templom maradt az egyetlen hely, amely emlékeztet arra, hogy a XVIII. és XIX. század legjelentősebb földesurának, az örmény származású Kiss családnak voltak itt birtokai. A család kastélyát ugyanis földig rombolták.
Az Emléktemplomban 1969 óta minden október hatodikán Magyarország belgrádi nagykövete koszorúzott, de ezek a látogatások a közvélemény kizárásával zajlottak. A helyzet a kilencvenes évek elején változott, amikor a magyarság elkezdett szervezetten megjelenni az október hatodikai megemlékezéseken. Az idén ez – a templom új küllemének köszönhetően – várhatóan még ünnepélyesebb lesz. Mert nemcsak felújítják az Emléktemplom belterét, hanem emlékművet is terveznek felállítani Kiss Ernő honvédtábornoknak.
Kiss Ernő szobra 1906-tól az első világháború végéig állt Nagybecskerek főterén. Annak a mintájára terveznek egy emlékművet állítani az eleméri Emléktemplom kertjében. Német László bánáti megyés püspök elmondása szerint Kiss Ernő egykori szobrának a torzója a nagybecskereki Népmúzeumban van. Ezt mintázta le a leendő emlékműhöz az az újvidéki művész, akit a püspökség megbízott a szobor elkészítésével. Az emlékmű különböző fémek és beton keverékéből készül, részben azért is, hogy ne legyen túlságosan vonzó a fémtolvajok számára. Sajnos manapság már ilyesmire is gondolni kell.
