Rengeteg fegyver és lőszer áramlott az utóbbi időben a Közel-Keletre, állítólag legálisan. A 2012 óta eltelt időszakban csak a kelet-európai és a balkáni országok egy csoportja – köztük Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Montenegró, Románia és Szerbia – legalább 1,2 milliárd dollár értékű veszélyes portékát adott el helyi megrendelőknek.
Két oknyomozó szervezet (a BIRN és az OCCRP) azonban azt feltételezi, hogy a szállítmányok egy része később eljutott a 2011 óta háború dúlta Szíriába. Alighanem illegálisan, hiszen az ország tiltólistán szerepel.
A Kelet-Európából és a Balkánról érkezett fegyverekből állítólag jutott a fanatikus iszlamista csoportoknak, az Iszlám Állam terrorszervezetnek és a Nyugat által támogatott helyi lázadóknak is.
Aleksandar Vučić a minap azt monda, hogy „rettenetesen szereti”, amikor Szerbia fegyvereket ad el külföldre, mert az üzlet devizanyereséget hoz a konyhára. A hadiipar segítségével az ország tehát szép haszonra tesz szert. A szerb kormányfő a lényegre tapintott. A fegyvergyártás ugyanis valóban nyereséges és virágzó üzlet a világ sok országában.
A Deloitte legújabb vizsgálata ezt egyértelműen bizonyítja. A repülőgépeket és fegyvereket gyártó száz legnagyobb nemzetközi cég adatainak elemzésével az ismert tanácsadó iroda arra a következtetésre jutott, hogy a hadiipari vállalatok tavaly jelentősen növelték eladásaikat: összesen 349 milliárd dollárért értékesítettek katonai termékeket és szolgáltatásokat.
Sok ország költ egyre többet a hadseregére. Nyilván ezzel magyarázható az is, hogy az utóbbi négy évben a globális fegyverpiac sokkal gyorsabban fejlődött, mint a világgazdaság.
A stockholmi székhelyű Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) szerint a legnagyobb fegyverexportőr továbbra is az Egyesült Államok. A második helyet Oroszország foglalja el: a nemzetközi fegyverkereskedelem negyedét bonyolítja le. (Az USA pedig harmadát.).
A mögöttük kullogó Kína részesedése mindössze 5,9 százalék. A fejlett uniós tagok – Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Spanyolország – együtt azonban jócskán megelőzik Kínát, és fej-fej mellett haladnak Oroszországgal.
Tavaly 6,8 százalékkal nőttek az európai fegyvergyárak bevételei, az amerikai versenytársaké viszont majdnem egy százalékkal csökkentek. A Deloitte az európai katonai kiadások növelésével magyarázza a különbséget, és azzal, hogy Washington 2015-ben csökkentette a védelmi költségvetését. Ám az idén már ismét növelte (3,6 százalékkal).
A válsággócok nemcsak az Egyesült Államokat sarkallják biztonsági és hadi jellegű kiadásaik bővítésére, hanem a többi fejlett országot is. A fegyvergyártók ezért jó pénzügyi évre számíthatnak az idén is.
