A tejtermelésben most viszonylag stabilnak tekinthető a helyzet. A megtermelt mennyiségeket el is lehet adni, mostanában nem zártak be átvevőhelyeket sem. A termelők azonban aggodalommal tekintenek a jövőbe, hiszen a tejre és tejtermékekre kivetett védővámokról szóló rendelet csak az év végéig érvényes. A kistermelők a meglévő körülmények között csak nehezen tudnak fennmaradni. Azok, akik egy-két fejőstehén tartásával próbáltak meg boldogulni – ezzel elkerülni azt, hogy szociális segélyre szoruljanak –, gyakran kénytelenek belátni, hogy fel kell számolni a veszteséges állományukat.
Naponta 800 liter tejet vesz át (Tóth Péter felvétele)
A szarvasmarha-tenyésztésnek nagy múltja van Topolyán és környékén. Az ágazatban azonban az utóbbi években többször – legutóbb egy évvel ezelőtt is – komoly gondok jelentkeztek. Emlékezetes esemény, amikor a tejtermelők 2015 májusában tiltakozásképpen ingyen osztogatták a tejet a város központjában. Mostanra a helyzet stabilizálódott, a kistermelők közül azonban sokan már korábban felhagytak ezzel a tevékenységgel. Bellányi János, a topolyai Szarvasmarha-tenyésztők, Tejtermelők és Állattenyésztők Egyesületének elnöke elmondta, hogy a község területén mintegy 100 kisebb családi gazdaság foglalkozik tejtermeléssel, mellettük van néhány nagyobb farm és közel két tucat közepes termelő. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a viszonylag stabil körülmények ellenére a kisebbek körében folyamatos a lemorzsolódás. A közelmúltban is újabb két termelő jelezte, hogy felhagy ezzel a tevékenységgel, mert nem tud pozitívan gazdálkodni. Az állományt leépíteni könnyű, felnevelni, felépíteni viszont hosszú ideig tart. Bellányi szerint az államnak jobban meg kellene becsülnie ezeket a kistermelőket, mert ők azok, akik egyéb megélhetőségi lehetőség híján így próbáltak boldogulni. Mivel az iparban nagyon sok munkahely szűnt meg, a szorgalmasabb emberek, akiknek esetleg volt egy kis földjük is, így próbálták meg eltartani a családjukat, nem pedig szociális segélyért folyamodtak. Ezt kellene szerinte jobban megbecsülni. Amikor egy évvel ezelőtt a belgrádi tejgyár megszüntette a felvásárlást Topolyán, a tejtermelők nem nagyon tudtak mit kezdeni a tejjel, majd a zombori feldolgozó végül mostanra már átveszi az összes megtermelt mennyiséget. Mivel azonban monopolhelyzetben van, a feltételeket és az árat is önkényesen alakítja. Jelenleg 25–32 dinárt fizet literenként, erre kapnak még az államtól hét dinár tejprémiumot a termelők. Prémiumra azonban csak azok a gazdák jogosultak, akiknek az átadott mennyisége három hónap alatt eléri a 3001 litert, tehát a havi átlag eléri az 1000 litert, emellett a minőségi követelményeknek is eleget kell tenni.
Bellányi a saját farmján veszi át a tejet 19 kistermelőtől a zombori tejgyár részére. A mennyiség csökkenése is jelzi azonban, hogy vannak, akik leépítik állományukat: míg egy évvel ezelőtt még napi 1200–1300 litert adtak át, ma ez 800 literre apadt. Az egyesület elnöke szerint valóban veszteséges lehet egy-két tehénből álló állományt tartani, ezek a kistermelők a különféle támogatásoktól, kedvezményektől is többnyire elesnek. Egy családi gazdaságnak legkevesebb öt fejőstehén kellene, hogy némi jövedelmet is megvalósítsanak. Jómaga nyolc évvel ezelőtt kezdte, és mostanra egy húsz törzskönyvezett, holstein-fríz fajtájú tehénből álló állománya van. Egy jó tulajdonságokkal rendelkező tenyészállat akár tíz-tizenöt évig is a termelésben tartható, de gyakoriak az olyan egészségügyi problémák, mint a tőgygyulladás és hasonlók.
Bellányi szerint csak összefogással tudnak a kis- és közepes termelők a jövőben fennmaradni, ezért is alapítottak egyesületet, illetve megalakult egy szövetkezet is. A hosszú távú megoldást pedig továbbra is egy helyi tejfeldolgozó üzem létesítésében látja, ahol a teljes helyben termelt tejet, a napi mintegy ezer litert fel tudnák dolgozni. Szerinte ez a mennyiség kevés ahhoz, hogy a nagyobb tejgyárak termékskáláját fel tudják kínálni, de nem is ez lenne a cél. Egy helyi sajtüzem azonban valószínűleg meg tudná találni a helyét a termékeivel a regionális piacon is.
