A Prosperitati Alapítvány második pályázati ciklusában megjelent öt kiírás közül négyben születtek eredmények, ezeket a múlt hét végén tették közzé az alapítvány honlapján. Az ötödikben, a pályakezdők vállalkozóvá válásának támogatására – start-up – kiírt pályázatban csak részben születtek eredmények, ugyanis a kiválasztott pályázóknak először képzésen kell részt venniük, majd sikeresen vizsgázniuk az ott elsajátítottakból, végül pedig egy minél jobb üzleti tervet kell megírniuk. Csak ezt követően derül ki, hogy a pályázók közül ki jogosul támogatásra. Erre a pályázatra azok jelentkezhettek, akiket álláskereső személyként Vajdaság területén tartanak nyilván, valamint azok, akik 2016. január 1-jével, illetve ezt követően jegyeztették be vállalatukat. Az egész napos képzés ezen a héten, szombaton kezdődik Magyarkanizsán a Cnesa Oktatási és Művelődési Intézmény helyiségeiben, majd ugyanitt folytatódik a rá következő három szombaton. A képzést elsősorban a Cnesa szakemberei tartják, de más szakembereket is bevonnak a tanácsadásba.
Juhász Bálint (Ótos András felvétele)
Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője lapunknak nyilatkozva megerősítette, hogy a szóban forgó pályázat egyedülálló módon két komponensű. Az első komponens a képzési-tanácsadási folyamat, a második komponens pedig egy új üzleti terv elkészítése. A különböző eszközökre való pályázás alapja ez az új üzleti terv lesz.
– A tanácsadás vonatkozásában olyan megállapodás született a támogatóval, hogy minden pályázó, aki megfelel a formai és jogosultsági követelményeknek, részt vehessen a képzésen. Egyrészt azért, mert a projektumötletek egyelőre még nem kellőképpen kiforrottak, másrészt pedig minden pályakezdőnek hasznos, ha új ismeretekre tesz szert, akár támogatást kap a Prosperitati Alapítványtól, akár nem. A képzés olyan tudást nyújthat, amely a sikeresebb vállalkozás irányába terelheti a pályázókat. Elsősorban két témára összpontosítanak a képzésen, a jogi és a gazdasági ismeretekre, illetve a könyvelési és a vállalatvezetési témakörökre. A képzés résztvevői is támogatottak, a képzés értékével, így erről is támogatási szerződést kötünk, majd nevükben fizetjük ki a képzés kivitelezőjének az ezért járó összeget. A tényleges eszközvásárlásra csak azok adhatják át üzleti tervüket, akik minden képzési napon részt vesznek. Kimaradási, vagy pótlási lehetőség nincsen. A négy képzési nap után lesz egy tudásfelmérő. Ezt követően azok pályázhatnak, akik részt vettek minden képzési napon és sikeresen vizsgáztak. A szóban forgó személyek egy tanácsadási folyamaton is átesnek, mert bár a képzésen is megtanulják, hogyan néz ki és hogyan kell kitölteni egy üzleti tervet, a nagycsoportos képzés nem elegendő, ezért később személyre szabott tanácsadásra nyílik majd lehetőség. Mindez annak érdekében történik, hogy minél felkészültebben tudják elkészíteni üzleti tervüket. Az üzleti terveket független szakértők bírálják el, majd az igazgatóbizottság és a döntést hozó testület határozza meg a támogatottak névsorát, természetesen a rendelkezésre álló keret függvényében. 165-en pályáztak, közülük a képzésen csaknem 160-an vehetnek részt. A meghirdetett pályázati keret 30 millió dinár volt. Ebből kiindulva nem számíthatunk arra, hogy minden pályázó támogatásban részesül, ezért érdemes minél jobban kidolgozott üzleti terveket letenni az asztalra, illetve azt megelőzően minél sikeresebben elvégezni a képzést – taglalta Juhász Bálint.
Azzal kapcsolatban, hogy a 160 személy közül hányan számíthatnak végül támogatásra, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője rámutatott, mivel legfeljebb 800 ezer dinár ítélhető meg támogatottként – önrészesedést ennél a pályázatnál nem követelnek, mivel ennek tudják be a képzésen való részvételt, valamint a vállalatbejegyzéshez szükséges illetékek befizetését –, ezért feltehetőleg nagyjából 40 pályázó számíthat támogatásra. Azon kérdésünkre válaszolván, hogy értékelése szerint a gazdaság mely ágazataiban lenne szükség nagyobb vállalkozói kedvre, azaz új vállalatok beindítására, Juhász Bálint a mezőgazdaságot és az IT-szektort emelte ki.
– Számomra az egyik kiemelt ágazat a mezőgazdaság, azon belül pedig az egészséges élelmiszer előállítását igyekezzük támogatni, de a gyümölcstermesztés, a gabonatermelés, a feldolgozóipar, vagyis a mezőgazdaság egésze olyan ágazat, amelyben perspektíva van. Az informatikai tudás pedig az egyik legegyszerűbben és legjobban eladható tudás – fogalmazott Juhász.
