Aleksandar Vučić keddi székfoglaló beszédében az államadósság csökkentését és a költségvetési hiány további visszaszorítását ígérte. Augusztusban – amikor ismét Belgrádban vizsgálódik majd az IMF-küldöttség – alkalma lesz erről a valutaalap képviselőit is meggyőzni. A számok egyelőre alátámasztják az expozé célkitűzését, ennek ellenére lehetnek még kételyeik az IMF szakembereinek.
Az év első hét hónapját tekintve az államkasszában jelentős, mintegy 22 milliárd dinár a többlet, és augusztusban pedig tovább nőhet a szufficit. Ez igazi adunak számíthat majd, de az IMF képviselői ennek ellenére valószínűleg ismét sürgetni fogják a még megmaradt nagy közvállalatok helyzetének rendezését. A 22 milliárdos többlet 25 milliárdra, augusztus végéig akár 40 milliárdra növekedhet. A nyereséges közvállalatok, mint a Telekom és a Villanygazdaság, ugyanis valószínűleg befizetik majd az államkasszába a nyereség egy részét. Ezzel lényegében a törvényes kötelezettségüknek tesznek eleget. A 2016-os köztársasági büdzsé eredeti bevételi oldalát úgy tervezték meg, hogy ezek a vállalatok mintegy 8 milliárd dinárt fizetnek be, az átutalás határideje pedig november 30-a. Az összeg azonban az eredetileg tervezettnél nagyobb lett, és a befizetések is hamarabb megtörténhetnek. A Telekom Srbija befizetése önmagában meghaladta az eredetileg tervezett teljes összeget, amikor a közelmúltban 8,9 milliárdot utalt át a nyereségéből. A hatályos törvények szerint egyébként a kormánynak jogában áll úgy dönteni, hogy valamely közvállalatot felment a befizetési kötelezettség alól, meghagyva számára a pénzt fejlesztésekre vagy az alaptőke növelésére. A villanygazdaság (EPS) a múlt évet 11 milliárd dináros nyereséggel zárta, ebből 5,5 milliárdot köteles befizetni, 1,5 milliárdot ez utóbbiból már át is utalt. A Srbijašume Közvállalat a 2015-ös évet 140 milliós nyereséggel zárta, az áramelosztó, az Elektromreža Srbije Közvállalat (EMS) pedig 2,8 milliárd dináros nyereséget valósított meg. A Nikola Tesla repülőtér már májusban átutalt egy 500 milliós tételt. A cég vezetése azt is bejelentette, hogy szeptember 5-én fizeti ki a múlt évi profitból származó osztalékot. A vállalat részvényeseinek közgyűlése júniusban hagyta jóvá a bruttó osztalékot 750,9 millió dinár értékben, azaz részvényenként 21,9 dinárt. Az osztalékra azok jogosultak, akik 2015. december 31-éig nem adták el a Nikola Tesla repülőtér részvényeit. 4,8 millió lakosnak van ingyenrészvénye, ők fejenként egy részvénnyel rendelkeznek. A közvállalatok nyereségéből így a lakosság is részesül, még ha csak valóban jelképesen is. A repülőtér részvénye után 2011-ben 24, 2012-ben 10,86, 2013-ban 20 parát – 0,20 dinárt -, 2014-ben 51 dinárt, a tavalyi nyereség után pedig 32,60 dinár osztalékot fizettek ki. Az ingyenrészvények alapján kifizetett osztalékokról a www.posted.co.rs/akcije.html weboldalon tájékozódhatunk.
Az IMF küldöttségének azonban valószínűleg az lesz a véleménye ennek kapcsán, hogy ezek a bevételek nem jelentenek tartós költségvetési forrásokat, ezért a reformok folytatására van szükség. Ez annál inkább így van, mert tudjuk, hogy a nagy közvállalatok néhány éve még veszteségesen gazdálkodtak. A valutaalap szakemberei ilyenkor mindig azt szokták javasolni, hogy a nyereséget fejlesztésekbe kellene fektetni. Amikor ezek a közvállalatok nyereségesek, akkor még a közgazdászok között is mindig fellángol a vita, hogy vajon érdemes-e privatizálni, eladni őket, vagy ezzel éppen az „aranytojást tojó tyúkot” adjuk el. Az ilyen vállalatokban azonban hosszú távon kell tervezni. Egy nyereséges Telekom például csak akkor tudja hosszú távon is megtartani piaci pozícióit és ezzel együtt a profitabilitását is, ha folyamatosan fejleszt, folyamatosan lépést tart a világ telekommunikációpiacán uralkodó trendekkel. Ehhez viszont be kell ruházni, ami pénz kérdése. Ezért kell megfontoltan kezelni ezeket a kérdéseket, és a közvállalatok sorsát a hosszú távú érdekeknek megfelelően alakítani.
