2024. április 20., szombat

„Nem tudnánk csinálni, ha nem járna pozitívumokkal”

Az újvidéki Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központban jártunk

A központ tevékenységével, rendezvényeivel, szakcsoportjainak kitartó munkájával már több mint nyolc évtizede gazdagítja és színesíti az újvidéki magyar közösség hétköznapjait. A Darányi-telepi társalgó, a vegyes kórus, a Mimóza kézimunkacsoport, a PEART képzőművészeti szakosztály, a Kis Festők, továbbá a szombati Játszóház és a Mindentudó Jómadarak vezetői és tagjai mind hozzájárulnak a kulturális élet fejlesztéséhez, valamint a hagyományok ápolásához.

Az elmúlt iskolaévtől újra a művelődési központ helyiségeiben zajlanak a Vajdasági Magyar Népművészeti és Közművelődési Központ táncegyütteseinek próbái, és fejlődő együttműködés alakult ki az Európa Kollégiummal. Hagyományos rendezvényeik közé tartoznak a különböző emlékműsorok, a fiatalok részére szervezett bulik, valamint a báli mulatságok. Mindez nem kis feladat, és komoly szervezést igényel.

Kihívásokról, pozitívumokról, a központ mindennapjairól kérdeztük Ladisity Melindát, a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Központ elnök asszonyát.

Melyek a Petőfi Sándor MMK tevékenységének meghatározó pillanatai?

– Valójában minden pillanata létfontosságú volt. A legjelentősebb, amikor megalakult, majd amikor központtá vált, mert addig művelődési egyesületként dolgozott. A tevékenysége valójában nem bővült, de mi úgy érezzük, hogy azóta teljesen más dimenziót kapott ez a társaság. Minden egyes rendezvényünk, megmozdulásunk, sorozatos eseményünk mérvadó.

A több évtizedes hagyománnyal rendelkező művelődési központ hatalmas összetartó erővel bír egy közösség életében. Milyenek a visszajelzések? Hogyan köszönik meg a többéves munkájukat?

– Sokan nem is tudják, hogy manapság egy művelődési központot működtetni mennyire nehéz és milyen komoly feladat. Azzal szembesülünk, hogy ez régen valamennyivel könnyebb volt. Feltételezhetően a rohanó világ tette meg a magáét. Az emberek elvárásai sokkal nagyobbak azzal kapcsolatban, hogy hogyan is kell a művelődési életet megszervezni. Az idősebbek, a nyugdíjasok részéről nagyobb igény mutatkozik arra, hogy tevékenységükkel bekapcsolódjanak az itt zajló teendőkbe. Náluk azonban azt tapasztaljuk, hogy visszatekintenek a régmúlt időkre, amikor minden szinten sokkal intenzívebb munka zajlott a művelődési központban, és valahol ezt várják el tőlünk. A középkorosztály tagjainak, akik reggeltől estig dolgoznak, erre már nincs annyi idejük. Ők gyermekeiket hozzák el a foglalkozásainkra, és így hálálják meg a kitartó munkánkat.

Mennyire lehet a magyar fiatalságot bevonni a kulturális életbe, amikor a szabadidős tevékenységek tárháza igen széles Újvidéken?

– Nagyon nehéz: folyamatosan azért harcolunk, hogy állandó jelleggel itt tartsuk őket. Számukra a bulik nagyobb jelentőséggel bírnak. Mi ezt természetesen megértjük, és igen gyakran különböző ifjúsági civil szervezetekkel közösen próbálunk eleget tenni az igényeiknek. Ilyenkor, amikor megszólítjuk őket, szép számban meg is jelennek a fiatalok, más rendezvényeinken viszont már nem találkozunk velük. Mindezek ellenére szeretnénk, hogy ez az ő házuk is legyen, és tudják, ide bármikor betérhetnek.

Milyen kihívásokkal találkoznak munkájuk során?

– A szakcsoportok munkája, az események, emlékműsorok rendszeresek, az újabb ötleteink, elképzeléseink viszont nehezen megvalósíthatóak, lassú léptekben haladunk. Rendeztünk már könyvbemutatót, vagy vendég-színielőadás bemutatására is sor került, amelyekkel kapcsolatban rossz tapasztalatok is értek bennünket, hiszen a vártnál kisebb volt a látogatottság. Ezenfelül mindig anyagi gondokkal küzdünk. Az idő mindenkinek pénzt jelent, és nehéz olyan embereket találni, akik bármilyen módon hozzájárulnának a foglalkozásokhoz. A központ gazdag tevékenységét irányítani és kézben tartani sem könnyű. Mindezek ellenére a munka folyamatos, és kiemelném a szakosztályok vezetőit, továbbá az oktatókat, akik hétről hétre a gyerekekkel foglalkoznak, hiszen ők mindannyian egy kész csapatot alkotnak – hallottuk az elnök asszonytól.

Beszélgetésünkből nem maradhatott ki a művelődési központ nyári tábora, amelynek az idén 120 résztvevője volt. Célja, hogy az adott témához fűződő alapismereteket már a kora gyermekkorban játékosan átadják a résztvevőknek. A tematikusan megszervezett gyermektábor sikeréről, a művelődési központban zajló munka pozitívumairól és a jövőbeli tervekről Kasza Csongor titkárt faggattuk.

A központ nyári táborának sikere évről évre egyre nagyobb. Miben rejlik a titok?

– Azt hiszem, hogy ez nem titok. Arról van szó, hogy oktatóink a résztvevőkkel szeretettel foglalkoznak. A gyerekek ezt érzik, és emiatt szeretnek ide járni. Néhány évvel ezelőtt indítottuk be a szombati Játszóházunkat, amely azóta is töretlen sikerrel működik, a nyári tábor pedig úgymond ennek a koronája. Hangsúlyoznám azt, hogy a játszóház és a tábor esetében sem csak arról van szó, hogy a szülő elhozza a gyermekét, és mi csak vigyázunk rá. Interaktív, kreatív, tematikus fejlesztő foglalkozásokon keresztül próbálunk hozzájárulni értelmi fejlődésükhöz. A tudás mellett a gyerekek így élményekkel térnek haza. Felmerült az az ötlet is, hogy jövőre esetleg kéthetes lesz a tábor. Sajnos azt kell mondanom: mindazon túl, hogy a központnak nagyon erős oktatócsapata van, akik szeretnek és akarnak is foglalkozni a gyerkőcökkel, ez mégis az anyagiaktól függ.

A kihívásokon túl milyen pozitívumait említenéd a munkátoknak?

– Nem tudnánk csinálni, ha nem járna pozitívumokkal. Számomra a Szent István-napi rendezvényünk egy igazán különleges élmény. Sok külföldön élő éppen abban az időszakban tölti itthon a szabadságát, és ellátogat az eseményünkre. Látom az embereken, és mondják is, mennyire jól érzik magukat egy-egy ilyen ünnepségen. Ez pedig még emelkedettebbé teszi a hangulatot. Továbbá az, hogy személy szerint részese lehetek egy ilyen hagyományápoló rendezvénynek, ami a kultúránkat, művelődésünket hivatott továbbvezetni, büszkeséggel tölt el.

Mik a további tervek?

– Mindenképpen folytatódik a szombati Játszóház, újra megkezdődnek az óvodás- és iskoláskorú gyerekek részére szervezett foglalkozásaink. Továbbra is élvezhetjük a Darányi-telepi társalgó előadásait, a Mimóza kézimunkacsoport, a PEART és a Kis Festők munkáit. A vegyes kórus tevékenysége mellett egy gyermekénekcsoportot is szeretnénk indítani, ugyanis Újvidéken és környékén hiány van a magyar nyelvű gyermekek kórusából. Nagy örömünkre az elmúlt évtől ismételten a központ helyiségeiben zajlanak a Vajdasági Magyar Népművészeti és Közművelődési Központ táncosainak próbái, és ez a következő iskolaévtől is így lesz. Az Európa Kollégiummal is folytatjuk a sikeres együttműködést. Természetesen mindazoknak várjuk a jelentkezését, akik valamilyen módon szeretnének bekapcsolódni a központ teendőibe, ötleteikkel, elképzeléseikkel hozzá tudnak járulni a ház munkájához – mondta a titkár.

 (Az írás Üveggolyó mellékletünkben jelent meg.)