A Szerb Haladó Párt, illetve a kormányalakító a Szerbiai Szocialista Párt mellett más parlamenti pártokkal is tárgyalni fog a napokban, hogy köztársasági szinten minél szélesebb parlamenti többség alakuljon ki, erősítette meg tegnap Igor Mirović tartományi kormányfő, az SZHP tisztségviselője, aki azt is tudja, hogy melyik az a politikai csoportosulás, amelyik semmilyen körülmény között nem vehet részt a kormánykoalíció munkájában. Ez a Liberális Demokrata Párt, amely Mirović értékelése szerint nem kellőképpen széles látókörű és toleráns, ezért nem lehet része a köztársasági kormánykoalíciónak. Az LDP bizonyos helyzetekben egyszerűen túlságosan szélsőséges álláspontokat képvisel, és radikálisan intoleráns Szerbia helyzetével szemben, nem veszi figyelembe az ország nemzetközi és gazdasági helyzetét, ezért nem lehet része a kormánykoalíciónak, nyomatékosította a politikus.
A MOCSKOLÓDÁS RÉSZE A POLITIKÁNAK
Az SZHP, illetve Aleksandar Vučić kormányalakító a bonyolult bel- és külpolitikai viszonyok miatt várt ennyit a kormányalakítással, nyilatkozta Mirović. Mint hozzátette, első látásra nem tűnhet bonyolultnak a folyamat, ugyanakkor a körülményekre való tekintettel előnytelen lett volna elsietni a dolgokat, hidegvérrel kellett hozzáállni a kormányalakításhoz.
Az SZHP Elnökségének hétfői ülésén nem volt szó az esetleges kádermegoldásokról, sem arról, hogy az SZSZP mely minisztériumok élére jelölhet tárcavezetőt, mondta a folytatásban Mirović, aki szerint semmi kivetnivaló nincsen abban, hogy az SZHP tisztségviselői korábban nem kímélték nyilatkozataikban az SZSZP politikusait. Az ilyesmi mindennapos a politikában, húzta alá a politikus. Mint hozzátette, az SZHP az SZSZP nélkül is meg tudta volna alakítani a kormányt, ugyanakkor a Szerbiára váró feladatok miatt jobb, ha minél szélesebb lesz a parlamenti többség.
Azzal kapcsolatban pedig, hogy milyen különbséget lát az aktuális és a következő kormány között, tekintettel arra, hogy feltehetőleg ugyanazok a pártok vesznek részt munkájában, Mirović kifejtette: a kormány új összetételének több ereje lesz, hogy befejezze a korábban megkezdett feladatokat.
NOVOSTI: DAČIĆ BIZTOSAN MARAD
A Večernje novosti belgrádi napilap már tudni véli, hogy mely tárcák kerülhetnek a szocialisták irányítása alá. Ivica Dačić szocialista pártelnök állítólag a Külügyminisztérium élén marad, Aleksandar Antić, a párt alelnöke pedig a jövőben is az energetikai és bányaügyi minisztériumot vezetheti. Akik emlékeznek Aleksandar Vučić májusi, moszkvai útjára, amikor „véletlenül” összefutott Vlagyimir Putyin orosz államfővel és emlékeznek, hogy Putyin „oroszbarát erőkkel való kormánykoalíciós együttműködésre” kérte a kormányalakítót, azt is tudják, hogy a későbbiekben napvilágot látó elemzések szerint Putyinnak az lenne a legfontosabb, ha az energetika területe továbbra is a szocialisták kezében maradna.
Slavica Đukić-Dejanović, az SZSZP alelnöke egyelőre csak Dačić nevét említette a lehetséges szocialista miniszterek vonatkozásában. Đukić-Dejanović értékelése szerint pártjának első embere annyira jól végezte munkáját külügyminiszterként, hogy megérdemelne még egy mandátumot. A politikus nem kételkedik benne, hogy Vučić más tárcákat is a szocialisták kezébe adna, „hiszen bizalommal viseltetik a párt iránt”.
FELADATOK SOKASÁGA
Vučić és az SZHP vezető tisztségviselőinek eddigi nyilatkozatából egyelőre annyi derült ki, hogy a köztársasági kormány következő összetétele feltehetőleg a jövő hét folyamán alakul meg. Az, hogy ez melyik nap történhet meg, java részt attól is függ, hogy módosul-e a minisztériumokról szóló törvény. Ha igen, az legalább plusz három-négy napot jelent.
Új kormány még nincs és Vučić pillanatnyilag 450 oldalas kormányfői expozéjába – aminek felolvasása, ha nem rövidíti le, legalább 15 órát vesz majd igénybe – sem volt eddig senkinek betekintése, a sajtó mégis azzal foglalkozik, hogy milyen feladatokra fókuszál majd a kormány a következő négy – vagy akárhány – évben. A központi témák ugyanazok maradtak, mint amelyek már Vučić 2012-es expozéjában is szerepeltek: az állami vállalatok átalakítása és reformja – élen a villanygazdaság, a vasutak és a Srbijagas –, az állami közigazgatás észszerűsítése, a gazdasági növekedés erősítése és az ország reformja az EU és a Szerbia közötti csatlakozási tárgyalások eddig megnyitott tárgyalási fejezeteivel összhangban.
Az értékelések szerint az új-régi feladatok elvégzéséhez hátszelet adhat a 22 milliárd dináros költségvetési többlet, amit az év első hét hónapjában sikerült megvalósítani. Viszont a globális történések, mint amilyen a migránsválság, a Moszkva és a Washington közötti feszült viszonyok, az amerikai egyesült államokbeli elnökválasztások, vagy a Brexit, biztosan megnehezítik a kormány munkáját a következő időszakban.
Persze a Nemzetközi Valutaalapról (IMF) sem szabad megfeledkezni – amely a közszféra karcsúsítása mellett többek között a villanyáram drágítását sürgeti –, vagy a szerb alkotmány 2017 végéig történő módosításáról. Utóbbival kapcsolatban igencsak eltérő nyilatkozatok hangzottak el az utóbbi néhány hétben. Egyesek szerint a preambulum módosítása, azaz Koszovó törlése az alkotmány bevezetőjéből elkerülhetetlen, mások viszont – mint például Nikola Selaković igazságügyi miniszter –, azt állítják, hogy marad a preambulum és benne Koszovó is.
Sajtóértesülések szerint a közszférában ismét elbocsátásokra kerülhet sor. 2017 végéig állítólag 50 ezer állami alkalmazott maradhat munka nélkül. 2016-ban az év végéig 25 ezer alkalmazott távozhat a közszférából, áll a belgrádi sajtó értesüléseiben.
És akkor még nem beszéltünk arról a majdnem száz állami vállalatról, amelyet már réges-régen magánosítani kellett volna és amelyek java részét feltehetőleg már nem lehet megmenteni, vagy a Belgrád–Pristina párbeszédről, vagy az EU-val megkezdett tárgyalások folytatásáról és a régióban éleződő kapcsolatok rendezéséről, illetve a jószomszédi viszonyok erősítéséről. A szerb kormány új összetételére számtalan feladat vár, amelyek java részét nem újnak, sokkal inkább el nem végzettnek lehet nevezni.
