Miközben az újságok gazdasági sikerekről, GDP-növekedésről, költségvetési többletről és az átlagbérek emelkedéséről cikkeznek, nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Szerbiában már két éve nem változott a törvényileg megszabott minimálbér. A helyzet tarthatatlan, nyilván a munkáltatók is tisztában vannak ezzel. Nem is zárkóznak el a minimálbér növelésével kapcsolatos tárgyalástól. Amíg azonban a vállalkozók többsége csupán 500-600 dináros emelést tartana indokoltnak – ami az évi 2-3 százalékos inflációt ellensúlyozná –, a szakszervezetek azt szeretnék elérni, hogy a dolgozók 2017. január 1-től legalább 140 dinárt kapjanak egy munkával eltöltött óráért. A mostani átlag 21.054-ről 24.360 dinárra emelkedne, így a havibérek minimális összege. 2015. január 1-jétől a minimális nettó órabér 121 dinár, korábban, 2012-től, 115 dinár volt.
Szerbiában jelenleg még a 180 eurót sem éri el a minimálbér (Fotó: Dávid Csilla)
A szakszervezetek azt is hangoztatják, hogy mivel a fogyasztói kosár értéke jelenleg mintegy 35 ezer dinárt tesz ki, valójában legalább 28 ezer dinárra kellene növelni a bérek minimális összegét. A jelenlegi helyzetben azonban még szerintük is irreálisnak tűnik ekkora béremelést kiharcolni. A munkáltatók pedig arra figyelmeztetnek, hogy a minimálbér növelése nem csupán azzal jár, hogy a legkevesebbet keresők bérét néhány száz, vagy akár pár ezer dinárral is megemeljék. Ha ugyanis tartani szeretnék a foglalkoztatottak munkabére között megszabott arányokat, akkor a magasabb fizetési osztályba tartozók bérét is arányosan emelni kellene, ez viszont már jelentős többletkiadást jelentene, amit a meglévő körülmények között nem tudnának kigazdálkodni.
A törvény szerint a jövő évi minimálbérrel kapcsolatos döntést szeptember 15-éig kell meghozni. A munkáltatók és a reprezentatív szakszervezetek közötti tárgyalások a bejelentések szerint hamarosan megkezdődhetnek, a javaslatot pedig már szeptemberben a kormány elé terjeszthetnék elfogadásra. A következő évi minimálbér alakulásáról a két reprezentatív szakszervezet, a Szerbiai Önálló Szakszervezetek Szövetsége és a Függetlenség Egyesült Ágazati Szakszervezetek, valamint a Szerbiai Munkaadók Uniója, mint a vállalkozók érdekképviselete, kezd majd tárgyalásokat. A szakszervezetek közös közleményükben kiemelték, hogy a közszférában a kollektív szerződések jóformán minden ágazatban megköttettek, a versenyszférában alig van ilyen.
Ha szétnézünk „szűkebb” környezetünkben, megállapíthatjuk, hogy Európában a havi minimálbérek igen széles skálán mozognak. A 2016. január 1-jei állapot szerint Bulgáriában mindössze 215 eurót, Luxemburgban pedig 1923 eurót vihettek haza havonta a minimálbérből élők. Szerbián kívül Albániában, Montenegróban, Macedóniában, Bosznia-Hercegovinában, Bulgáriában, Romániában, Litvániában, Magyarországon, a Cseh Köztársaságban, Lettországban, Szlovákiában, Horvátországban, Észtországban és Lengyelországban sem éri el az 500 eurót a minimálbér szintje. Nálunk jelenleg 180 euró alatt van.
A minimálbérek esetében nem pusztán az összeg fontos, hanem érdemes megvizsgálni, hogy az adott országban a havi bruttó átlagkereset hány százalékát teszi a minimális juttatás. A másik fontos mutatószám a minimálbérből élők aránya az adott országban. Nem mindegy ugyanis, hogy csak egy szűk réteg, vagy széles tömegek járandósága-e a tét. A havi bruttó átlagkereset középértékéhez viszonyítva 2015 végén Szlovéniában 51,3 százalékot, Görögországban 50,1 százalékot, Törökországban pedig mintegy 50 százalékot tett ki a minimálbér aránya. A Cseh Köztársaságban és Spanyolországban viszont a minimálbér a havi bruttó átlagbér kevesebb mint 35 százalékát teszi ki. A minimálbérben részesülő foglalkoztatottak aránya az egyes országok között jelentős mértékben eltérhet. A minimálbért alkalmazó uniós tagállamok közül a minimálbért kapók aránya Szlovéniában csaknem 20 százalék, Litvániában 14. Luxemburgban és Lengyelországban a dolgozók mintegy 10-10 százaléka dolgozik minimálbérért. Spanyolországban ez az arány viszont kevesebb mint 1 százalék, így pedig már nem is olyan szörnyű, hogy a minimálbér összege ott nem éri el az átlagbér 35 százalékát sem. Szerbiában jelenleg megközelítőleg 1,9 milliót tesz ki a foglalkoztatottak száma, közülük hivatalosan mintegy 70 ezren vannak minimálbéren. Becslések szerint azonban a valós szám ennek csupán a fele vagy a harmada lehet. A többiek minimálbérre vannak ugyan bejelentve, de emellett részesülnek még némi „adózatlan” juttatásban is.
