Hivatalba lépését követően Dušanka Golubović, Zombor polgármester asszonya először Doroszlót kereste föl munkatársaival, hogy a falu életének működéséhez szükséges föltételek felől érdeklődjön. Kitűnt, hogy a település legégetőbb problémája az ivóvízellátás.
A falu ugyanis hét kút mikrorendszeréből nyeri a csapvizet, ami hol itt, hol ott problematikus minőségű. A látogatás során áthidaló megoldásként kezdeményezték vízfertőtlenítő berendezések telepítését és egy vízvezeték-szerelő alkalmazását, aki felügyelné és karbantartaná a vízhálózatot, amíg el nem jut Doroszlóra is a zombori Vodokanal vízszolgáltató által biztosított egészséges ivóvíz, amelynek fővezetéke már 15 kilométeres közelségre jutott a faluhoz.
A falvakkal való ismerkedés következő állomása Őrszállás (Stanišić) volt, ahol a polgármester asszony mellett Miroslav Kovačić, a városi tanács kommunális ügyekkel és beruházásokkal megbízott tagja és Boris Bulović, a városrendezésért és környezetvédelemért felelős segédpolgármester, illetve a városban működő kommunális közvállalatok képviselői a helyi közösség vezetőivel és az érdeklődő polgárokkal találkozva tájékozódtak a helyi problémákról.
Dragoslav Matijević, a helyi közösség tanácselnöke a találkozón kiemelte, hogy Őrszállás polgárai a rendezett faluközponthoz, rendezett középületekhez, sportlétesítményekhez és művelődési létesítményekhez vannak szokva.
– Miután a település kommunális dolgozóit, akik a közterületek és a temető rendben tartásán ügyködtek, átvette a városi Prostor kommunális közvállalat, a közfelületek higiéniás állapota leromlott, a fűkaszálás rendszertelen. Ezek a munkások többet dolgoznak Őrszálláson kívül, mint a faluban, és szerintünk túlterheltek – panaszolta a helyi közösség elnöke.
A Prostor igazgatója, Goran Nonković ezzel a fölvetéssel kapcsolatban elmondta, hogy jó munkásokról van szó, és tény, hogy gyakran Regőcén (Riđicán) meg Gádoron (Gakovón) kapnak munkaföladatot a közvállalat munkaterve alapján, de a temetkezési szolgáltatást is nyújtanak, ezeket viszont nem lehet tervezni. Azt is hozzáfűzte, hogy Őrszálláson az átlagosnál több a zöld közterület, amelyet tavasszal az előreirányzottnál többször kellett kaszálni.
Dušanka Golubović ennek kapcsán kifejtette, hogy a terveket idejekorán meg kell hozni, javítani kell a munkaszervezésen, a halaszthatatlan föladatokat pedig idejében el kell végezni, miközben az alkalmazottak jogai sem sérülhetnek.
A találkozón égető problémaként merültek föl a megrongálódott vízaknák, amelyek ráadásul balesetveszélyesek is. Strahinja Šljukić, a zombori Vodokanal vízművek igazgatója válaszában elmondta, hogy a nem rendeltetésszerű úthasználat okozta a vízaknák rongálódását, de a közvállalat már megtette a lépéseket helyreállításukra. A helyiek egészséges vizet fogyaszthatnak, az 1972-ben kiépített vízvezetékről két dolgozó visel gondot.
A hulladékkezeléssel foglalkozó Čistoća kommunális közvállalat az értékelések szerint rendszeresen és idejében elszállítja a háztartási hulladékot a faluból, és Milenko Vulinović, a közvállalat műszaki igazgatója szerint a szolgáltatási díj 80 százalékát sikerül behajtaniuk, a helyi közösség titkárával, Ljiljana Gušićtyal rögzített megállapodás szerint a közvállalat elsimítja a falusi szeméttelepet.
Dragana Đapićot, aki a közszférában történt leépítésig a település művelődési koordinátora volt, az érdekelte, miként oldják meg a falusi helyi közösségek takarítását, hiszen azok köztulajdonban állnak, illetve, hogy a falusi művelődési egyesületek a továbbiakban is igénybe vehetik-e a művelődési házakat, hiszen nincs pénzük terembérre.
A Prostor igazgatójának válaszából kitűnt, hogy a törvény kötelez a terembér behajtására, ám léteznek modellek, amelyek alapján a művelődési egyesületek a továbbiakban is használhatják a kultúrházak helyiségeit.
A zombori polgármester asszony vezette küldöttség ellátogatott még a helyi irodába, az iskolába, a könyvtárba, az egészségügyi rendelőbe, és megtekintett egy biotermelési parcellát is.
