Tévedett a szerb államvezetés, ha azt hitte, hogy az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatban kizárólag Horvátország gyakorol nyomást Szerbiára. Most Németország emlékeztette egyik kötelezettségére az államvezetést.
Günther Krichbaum, a német Bundestag Európa-ügyi bizottságának elnöklője az European Western Balkans internetes portálnak nyilatkozva kifejtette: Németország addig nem járul hozzá a tárgyalási fejezetek, azaz a csatlakozási folyamat lezárásához, amíg Szerbiában nem születik bírósági ítélet Németország belgrádi nagykövetsége 2008 februárjában történt felgyújtásának ügyében. Ez a joguralom kérdése, nyomatékosította a politikus.
– A Bundestag hét legfontosabb feltételét teljesítette Szerbia, ezért is bólintott rá tavaly a Bundestag az első tárgyalási fejezetek megnyitására. Ugyanakkor a Bundestagban 2013. június 27-én elfogadott határozat értelmében Szerbia addig nem fejezheti be a csatlakozási tárgyalásokat, amíg a nyomozó szervek nem vizsgálják ki a nagykövetség elleni támadást és a felelősek ellen nem születik bírósági ítélet – fogalmazott Krichbaum.
Reagálva az újságírói megjegyzésre, hogy Szerbia tekintetében Németország nem fordít kellő figyelmet a joguralom és a sajtószabadság megvalósulási mértékének csökkenésére, Krichbaum kifejtette, félreértésről van szó. Szerbia csak most kezdi el majd végrehajtani a legfontosabb reformokat, úgy a politika, mint az állami közigazgatás, vagy az igazságügy és a gazdaság területén, emelte ki a német politikus. Szavai szerint a szerb kormány és a Vučić részéről tapasztalható igyekezetet mindenféleképpen érdemes elismerni.
Krichbaum szerint abszurdum azzal vádolni Németországot, vagy az Amerikai Egyesült Államokat, hogy megpróbálják megdönteni a szerb kormányt és bármi közük van a belgrádi tüntetésekhez.
Horvátország magatartását Krichbaum is felháborítónak tartja. Az adott tagjelölt állam és az adott tagállam közötti vitákat bilaterális úton kell megoldani, húzta alá, mondván, hogy már akkor ugyanez volt a véleménye, amikor Szlovénia viselkedett hasonlóan az akkor még csak tagjelölt Horvátországgal szemben.
Szerbia csatlakozási folyamatában mindenféleképpen a 35. tárgyalási fejezet a legsúlyosabb, értékelte a német politikus, aki kitérő választ adott a kérdésre, hogy a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok rendezése magába foglalja-e Koszovó államiságának Szerbia részéről történő elismerését. Mint mondta, a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatokban jelentős előrelépés történt, ami elsősorban Aleksandar Vučićnak köszönhető, bár a kapcsolatokat egyelőre megközelítőleg sem lehet jószomszédinek nevezni.
Ami a külpolitikai kapcsolatokat illeti, Krichbaum szerint nincsen abban semmi rossz, ha Szerbia szoros gazdasági kapcsolatokat ápol Oroszországgal, viszont az EU nem csak gazdasági közösség, a tagállamokat bizonyos értékek is összekötik. Ezért volt természetes, hogy Krím törvényellenes visszacsatolását az EU határozottan elítélte, szögezte le Krichbaum.
