Rendhagyó hangulatú könyvbemutatón vehettek részt mindazok, akik szerdán este ellátogattak a zentai városi parkban lévő nyári pavilonhoz, ahol Gál Hedda Ősanya című kötetében szereplő költeményekből kaphattak ízelítőt a zentai születésű, Budapesten élő költőnő és a kiadvány CD-mellékletét jegyző Hoppál Mihály Band előadásában.
Szerdán este a zentai park színpadán (Gergely Árpád felvétele)
Ezenkívül több közismert verset és népdalt is előadtak, amelyeket rendkívül izgalmas módon, a modern zenei stílusok jegyeit viselő köntösbe ültettek át a zenészek. Például a közönség meggyőződhetett arról, hogy Weöres Sándor költeményeinek a világa egyáltalán nem áll messze a pszichedelikus rockzene világától. Hoppál Mihály és zenésztársai konkrétan a neves magyar költő Bóbita című versét ötvözték Jimi Hendrix, fiatalon elhunyt világhírű gitáros és énekes nem kevésbé legendás Woodoo Child című szerzeményével. Ezenkívül az énekesnőként is tevékenykedő Gál Heddának három olyan költeménye is elhangzott, amelyeket a városunkban biokémikusként sokáig tevékenykedő és emellett költőként és műfordítóként is ismert dr. Fehér Illés ültetett át szerb nyelvre.
Az est elején Gál Hedda ünnepélyes keretek között szülővárosa önkormányzatának adományozta a Jókai-díját. A rangos elismerést Perpauer Attila, a községi tanács oktatási és művelődési ügyekkel megbízott tagja vette át.
Hedda az egybegyűlteknek elmondta, hogy már a Révkomáromban megrendezett díjátadón tisztában volt azzal, hogy szülővárosának adományozza Jókai Mór jobb kezét ábrázoló, aranyozott elismerést, s tette ezt elsősorban azért, hogy a következőkben a zentaiak is bátran írjanak, pályázzanak alkotásaikkal.
A kötetben a költőnő 2009 és 2016 között írt költeményei találhatók, amelyeket kezdetben csak a fiókjának szánt, egyfajta önterápiaként, s nem tervezte megjelentetésüket. Néhány verset viszont közzétett a közösségi oldalakon, s a visszajelzések alapján mégis úgy vélte, hogy érdemes lenne ezeket publikálni.
A versek így először különböző internetes felületeken, majd antológiákban jelentek meg, s nagy részüket lényegében egy mindent felemésztő szerelem ihlette – nyilatkozta lapunknak –, emellett a versek az anyaságról, a gyerekét egyedül nevelő anya mindennapi küzdelmeiről szólnak, illetve arról, hogy művészként milyen is mindennap megélni a pénz hatalmát. A versek egy része a gyász területét is felöleli.
A CD-vel kapcsolatban elmondta, hogy Hoppál Mihállyal régóta ismerik egymást, s különböző formációkban együtt is működtek. A magyarországi zenész egy közösségi oldalon lelt rá a költőnő verseire, és megemlítette neki, hogy ő is bekéredzkedne ebbe a projektbe, s a versek közül néhányat szívesen megzenésítene.
MEGIHLETTE A VÁROS
Tegnap a zentai városháza dísztermében Ivan Švager, legendás hazai dzsesszzenész Perpauer Attilának, a községi tanács oktatással és művelődési ügyekkel megbízott tagjának átnyújtotta azoknak a szerzeményeknek a partitúráját, amelyeket a Tisza-parti város szépsége ihletett.
Ivan Švager és Perpauer Attila (Gergely Árpád felvétele)
Korábban már beszámoltunk róla, a zenész tavaly járt először Zentán és lépett fel a Mojo Clubban. A hat szerzemény közül két, a híres szórakozóhely és az Ariana sétahajó, illetve ennek tulajdonosa ihlette kompozíciót már elő is adott a Mojóban. Ezenkívül instrumentális szerzeményt (a Volim Sentu és a Tisin cvet) és két kórusművet is írt Veče za snove és a Homagge a Senta címmel, amelyeket a város első írásos említése 800. (idei) évfordulójának szentelt. Ezek közül egyet már átadott Losonc Kingának, a Stevan Sremac Szülőföld Alapítvány vegyes kórusa karnagyának, és ezt elő is adják majd a városnapi ünnepségsorozat keretében.
Švager lapunknak elmondta, hogy tavalyi látogatása során első látásra beleszeretett a város szűk központjába. Akkor sok barátra szert tett, s ezért arra az elhatározásra jutott, hogy a Zenta ihlette szerzeményeivel egyfajta nyomot is hagyjon az itt-tartózkodásáról.
Perpauer Attila szavai szerint a világhírű dzsesszzenész gesztusa nagyon sokat jelent a város számára.
Ivan Švager 1943-ban született Péterváradon. Újvidéken klarinétszakon végezte el egyetemi tanulmányait, majd a bostoni Berklee Egyetemen zeneszerzést tanult. Karrierje során együtt játszott Erney Wilkinsszel, Eddie Hendersonnal, Duško Gojkovićtyal, Rudolf Tomšićtyal, Marko Štecerrel, a pályafutása elején, egy újvidéki koncerten pedig Louis Armstronggal.
