A csaknem félezer felvidéki magyar település hivatalos honlapjának több mint felén semmilyen információ nem található magyarul, a magyarul is tájékoztató weblapok túlnyomó többsége pedig csak alapvető információkat közöl magyarul is – derült ki a Pro Civis polgári társulás elemzéséből, amelyet csütörtökön juttattak el az MTI-nek.
Nem történt előrelépés, a helyzet több mint kiábrándító, mert azt mutatja, hogy a magyarok lakta dél-szlovákiai települések polgármesterei, önkormányzatai sok esetben nem tartják fontosnak az anyanyelven történő tájékoztatást – állapítják meg elemzésükben a Pro Civis munkatársai, az érintett települések önkormányzatainak elektronikus kommunikációját és azon belül az anyanyelvi tájékoztatás helyzetének az elmúlt egy évben történt változásait értékelve.
Szlovákiában jelenleg 512 magyarok által is lakott település van, közülük az idei felmérés készítésének idején 490-nek volt saját honlapja, ezek közül azonban csak 218-on található valamilyen magyar nyelvű tartalom is – derült ki a felmérésből. A vizsgált weboldalak közül 208 tartalmaz legalább alapvető információkat magyar nyelven, ez csupán eggyel több, mint egy évvel korábban volt. A csaknem félezer honlap közül magyarul csak 97 közölt közérdekű információkat is, magyar nyelvű kérvényeket csak 14 honlapon lehetett találni, az önkormányzati határozatok és rendeletek pedig még ennél is kevesebb, mindössze 8 honlapon voltak feltöltve magyar nyelven is.
Az elemzést megelőző felmérésből kiderül, hogy bár a tömbmagyarság, illetve a szórványmagyarság által lakott területeken mutatkoznak eltérések abban, hogy milyen mértékben jelennek meg magyar nyelven is az információk a települések honlapjain, a helyzet mindenütt távol áll az ideálistól. Példákat felhozva rámutatnak: azokon a településeken, ahol a magyar lakosság aránya meghaladja a 75 százalékot, csak 57,6 százaléknyi olyan honlap volt, amely legalább valamilyen magyar nyelvű információt is közölt. A 20 és 50 százalék közti magyar lakossággal rendelkező települések honlapjainál a magyar információk megjelenési aránya már csak 25,23 százalék volt, ott pedig ahol a magyarság aránya 20 százaléknál alacsonyabb, csak a weboldalak 6,9 százalékán volt magyar nyelvű tartalom is. „Az eredmény ismét arról árulkodik, hogy sok településen a kétnyelvűség és az anyanyelven történő tájékoztatás enyhén szólva nem tartozik a prioritások közé” – jegyzik meg az elemzés készítői, hozzátéve: ez az esetek egy részében egyenlő a polgárok – az ország alkotmánya és egyéb vonatkozó törvényi szabályozásai által szavatolt – nyelvi jogainak figyelmen kívül hagyásával.
A Pro Civis polgári társulás évente felméri, mennyire érvényesülnek az egyes felvidéki településeken a helyiek anyanyelven történő tájékoztatására vonatkozó jogai, s az eredményeket a mostanihoz hasonló elemzésben értékelik.
