Magyarország felkészült a sérülékeny csoportba tartozó migránsok, így a családok, a kísérő nélküli kiskorúak, a fogyatékossággal élők ellátására, az ehhez szükséges beruházásokat azonban saját forrásból, uniós támogatás nélkül kellett megvalósítania – közölte a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár csütörtökön Röszkén.
Czibere Károly a röszkei tranzitzónában megtartott sajtótájékoztatóján (Fotó: MTI)
Czibere Károly a röszkei tranzitzónánál tartott sajtótájékoztatóján elmondta, a kormány az elmúlt 12 hónapban mintegy 700 millió forintot fordított arra, hogy fejlessze a kísérő nélküli kiskorúak ellátását. Harmincnégyről kétszázra emelték a fóti befogadóállomás kapacitását, jelentősen növelték a gyámügyi igazgatásban ezen a területen dolgozók és a gyermekvédelmi gyámok számát, csökkentették az ügyintézési határidőket – tette hozzá. Az államtitkár kifejtette, tavaly 8804 kísérő nélküli kiskorú érkezett Magyarországra; szinte kizárólag fiúkról van szó, és 90 százalékuk afgán, jelentős részük 16 évesnél idősebb. Az idén érkezettek száma néhány százra tehető, közülük csupán egy-egy gyermek fiatalabb 10, illetve 14 évesnél. A tavaly érkezettek közül csupán hetvenen maradtak Magyarországon, a többiek 24–48 órán belül elhagyták a befogadóállomást.
A politikus közölte, tavaly a magyar kormány pályázatot nyújtott be az Európai Unió menekültügyi alapjához a sérülékeny csoportba tartozók ellátórendszerének mintegy 3,5 milliárd forintos összértékű fejlesztésére. Ezt Brüsszelben azonban azzal az indokkal utasították el, hogy Magyarországon nincs menekültügyi vészhelyzet. „Magyarország Európa számos országával szemben kezdetektől betartja az EU szabályait, megvédi Európa schengeni határait, megállítja, regisztrálja és elválasztja a háborús menekülteket a gazdasági bevándorlóktól. Emellett Magyarország aktívan és gazdasági erején felül vállal részt a menedékkérők ellátásában” – mondta Czibere Károly. Közölte: a kormány döntést hozott arról, hogy 2016-ban 250 millió forintot ad a Karitatív Tanács tagszervezeteinek (segélyszervezetenként 50 milliót), elsősorban a határ menti krízishelyzetek kezelésére.
Ifj. Csonka Pál, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat dél-dunántúli régióvezetője elmondta, a szervezet munkatársai elsősorban egészségügyi ellátást biztosítanak hetente két-két napon a röszkei és a tompai tranzitzónánál menedékkérelmük benyújtására várakozó migránsoknak. Emellett tisztasági csomagokat, a gyermekeknek tejet, tápszert osztanak.
Nagyfokú hatékonyságot és eredményességet hozott a mélységi határőrizet bevezetése Magyarországon – mondta Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója a Kossuth rádió 180 perc című műsorában csütörtökön. Bakondi felidézte, hogy július 5-én léptették életbe a rendszert. Lényege, hogy azokat az elfogott migránsokat, akikre nem tudnak bűncselekményt bizonyítani, visszakísérik a kerítésen található kapukig, és útbaigazítják a legközelebbi tranzitzóna felé. A belbiztonsági főtanácsadó hangsúlyozta, hogy folyamatos az illegális bevándorlók „utánpótlása”, csak Fekete-Afrikából több tízmilllióan indulhatnak el.
Magyarország a törvényesség alapján áll az illegális bevándorlás kezelésében: kizárólag azokat a visszatoloncolt migránsokat fogadja be, akik elsőként itt léptek be az Európai Unió területére, a többi embert továbbküldi – nyomatékosította a belbiztonsági főtanácsadó.
