Elkezdődött az őzek párzási időszaka, ilyenkor az állatok elvesztik veszélyérzetüket, éberségüket. A hónapos nász ideje alatt – július közepétől augusztus közepéig – a bakok és a suták bármikor kiszaladhatnak az úttestre.
Az őzek ilyenkor sajátos viselkedési formát vesznek fel: a suta lehajtott fejjel, rendkívül intenzív mozgással fut a bak előtt, amely gyakran körbe-körbe kergeti a sutát – az így kitaposott ösvény alapján nevezik ördöggyűrűnek ezt a jelenséget. Az állatok azonban bármelyik pillanatban kitörhetnek ebből az ördöggyűrűből, ilyenkor könnyen és a nap bármely szakában keresztezhetik a közúton közlekedők útját. Mozgásukat az időjárás is befolyásolja, rekkenő hőségben inkább reggel és este aktívak.
Az Óbecsei Vadásztársaság 26,5 hektárnyi vadászterületen gazdálkodik, ezen 1100 őz van. Lastovics Tamás elnök érdeklődésünkre elmondta: párzási időszakban az őzsuták veszélyérzet nélkül rohannak, ami komoly veszélyt jelent az utakon.
– A vadászterület és a vad állami tulajdont képez. A vadásztársaság szerződés alapján bérli és használja a vadászterületet. Mivel mi gazdálkodunk rajta, mi is felelünk a vadért. Ha valaki elüt egy őzet, erről értesítenie kell mind a rendőrséget, mind a vadásztársaságot, hogy elkészülhessen a baleseti jegyzőkönyv. Ha bebizonyosodik a sofőr bűnössége, a kártérítés a vadásztársaságot illeti, ha viszont a vadásztársaság követett el mulasztást, neki kell kártérítést fizetnie a sofőrnek. Ha valaki elviszi a vadat, azzal lopást követ el – tudtuk meg az óbecsei vadásztársaság elnökétől. Elmondása szerint évente legfeljebb öt-hat ilyen balesetet jelentenek a hatóságoknak, de ennél jóval több eset fordul elő.
Az utakon tábla kellene jelezze a vadveszélyt, de sok helyen nincs ilyen figyelmeztetés, vagy ha volt, megrongálták vagy ellopták, és nem pótolták. A vadveszélyre figyelmeztető táblákat a vadásztársaság helyezteti ki, majd az útkarbantartó visel róluk gondot. Szerbiában ezek alatt a táblák alatt egy kiegészítő tábla jelzi azt, hogy milyen távon áll fenn a veszély. Mgr. Fehér László közlekedési igazságügyi szakértő szerint ez nem szerencsés megoldás.
– Szerintem hibás gyakorlat az, hogy a táblák alatt egy kiegészítő táblán két nyíl között jelzik a vadveszélyes táv hosszát, ami akár tíz kilométer is lehet. Ez azért nem jó, mert a sofőr nem tud ennyi ideig összpontosítani. Jobb lenne egyrész idényjelleggel kitenni a táblákat, mert az hatásosabb, másrészt az adott szakaszon belül inkább több helyen, de csak a valóban veszélyeseken kellene táblát kihelyezi. A megjelölt szakaszokon óvatosabban, lassabban kell vezetni – mondja a szakértő.
Az őzelütések túlnyomó többségében a vadállat sérül meg, a gépkocsin pedig anyagi kár keletkezik. Időnként azonban olyan vadgázolásokról is hallhatunk, melyek személyi sérüléssel vagy halálesettel végződnek. A vadbalesetek megelőzésére sajnos nincs tökéletes hatékonysággal működő eszköz, még az autóutak és autópályák mellé végig kiépített vadkerítés sem tekinthető annak. A gépjárművezetők számára az egyedüli segítséget a rendkívül egyszerű vadriasztósíp jelentheti. Ennek lényege, hogy egy szűkülő kis csövön engedi át a levegőt, s ezáltal olyan magas frekvenciájú hangot generál, amely az emberi fül számára nem érzékelhető, a vad azonban észleli. Mivel számára kellemetlen ez a hanghatás, így elmenekül a zaj forrása elől. Az öntapadós vadriasztó sípot az autó lökhárítójára vagy hűtőrácsára kell felerősíteni. Az egyik ilyen készülék magyarországi gyártója szerint 50 kilométer/órás sebesség mellett az éles hallású állatok akár már 400 méter távolságból is érzékelhetik a riasztót.
