A kormány alakításának elhúzódása nem befolyásolja a Szerbiai Nemzeti Bank munkáját – jelentette ki tegnap Jorgovanka Tabaković bankkormányzó a 2015-ös évi pénzügyi jelentés ismertetésekor. Hozzátette, nem számítanak arra, hogy az új kormány megváltoztatja gazdasági politikáját, így a kormányalakítás nem jelent számukra rizikófaktort. Emlékeztetett arra, hogy februárban, majd pedig a választások „hajnalán” is csökkentették az irányadó banki alapkamatokat.
Igazolva azt a kijelentését, hogy a kormányalakítás időpontjának kitolódása nincs kihatással a nemzeti bankra, kiemelte, nőtt az állami értékpapírokba való beruházás iránti érdeklődés.
– A 4,7 százalékos csökkentett árú, hétéves kötvények már elkeltek. A beruházók érdeklődése pedig a politikai stabilitáson alapul. A nemzetközi piac ilyen módon fejezi ki bizalmát az ország politikája iránt – mondta Jorgovanka Tabaković.
Jorgovanka Tabaković: A kedvezőtlen hitelek kérdése elsőbbséget élvez (Fotó: Beta)
Elmondta ugyanakkor, hogy a szerbiai bankrendszer a külföldi kihívások, így a Brexit ellenére is, stabil maradt. Mint mondta, bár a bankrendszerre a múlt év vége és az idei év eleje óta hatalmas nyomás nehezedik, a Brexithez hasonló sokkhatásnak kell megtörténnie, hogy bebizonyosodjon, hogy a Szerbiai Nemzeti Bank elhivatott és fontos szerepet vállalt a stabilitás megőrzésében.
– Felelősségteljesen reagáltunk, részrehajlás nélkül, így megnöveltük a beavatkozások hatékonyságát – emelte ki Tabaković. A bankrendszer továbbra is kellőképpen tőkésített és fizetőképes, amit a Szerbiában működő bankok körében végzett felmérés is bizonyít. A felmérésben részt vett 14 bank közül, amelyek a hazai bankrendszer üzleti vagyonának 80 százalékát képezik, egy esetben sem mutatkozott tőkehiány.
A bankkormányzó elmondta, az irányadó banki alapkamat 7,7 százalékról 4 százalékra csökkent, illetve 2008 óta a legalacsonyabb szinten van a költségvetési hiány. Jó eredményként említette az alacsony inflációt is. A dinár 19 hónap alatt 2 százalékot veszített az értékéből.
Elmondta ugyanakkor, hogy a kedvezőtlen hitelek kérdésének megoldása elsőbbséget élvez, folyamatosan dolgoznak rajta, így a kedvezőtlen hiteleket sikerült májusban valamennyire csökkenteni. Hozzátette, a kedvezőtlen hitelek rendezéséhez való hozzáállásukat az Európai Bizottság és az európai központi bankok is pozitívan értékelték. Tabaković hozzáfűzte, a Brexit és az olasz bankok nehézségei miatt Szerbia polgáraink nincs mitől tartaniuk, ugyanis a Nemzeti Bank követi a történéseket.
A sertés ára növeli az inflációt
A sertés élősúlyának drágulása miatt 0,32–0,56 százalékos inflációnövekedésre lehet számítani, jelentette ki Jorgovanka Tabaković. Vagyis a júliusi évközi pénzhígulás a tervezett 1,1 százalékos helyett akár 1,4-1,6 százalékosra duzzadhat.
– Ha a sertés árának drágulása tartós lesz, akkor az üzletekben a hús ára 6,2 százaléktól akár 36 százalékig kerül majd többe. Összességében 0,32–0,56 százalékos inflációval is számolnunk kell – mondta a bankkormányzó. Hozzátette, a központi bankban arra számítanak, hogy az infláció az év végén vagy a 2017-es év elején visszaáll a tervezett keretek közé.
