2024. március 28., csütörtök

Megalakult a KEF regionális szervezete

A Kárpát-medencében elsőként térségünkben jött létre a regionális gazdaszervezet

Ünnepélyes keretek között tartották meg szombaton a zentai városháza dísztermében a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma (KEF) vajdasági regionális szervezetének alakuló ülését. A Kárpát-medencében elsőként térségünkben jött létre a fórum regionális szervezete, amely a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségével (VASZ) karöltve fejti majd ki tevékenységét, sokrétű lehetőségeket nyitva meg ezáltal a vajdasági gazdák előtt.

Nagy Miklós az alakuló ülésen (Máriás Endre felvétele)

Nagy Miklós az alakuló ülésen (Máriás Endre felvétele)

– A Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma létrehozását még a ’90-es években kezdeményezték a gazdaszervezetek, annak érdekében, hogy egységbe tömörítsék a Kárpát-medence magyarságának mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozó érdekvédelmi szervezeteit. A fórum 2013-ban alakult meg, amikor megszületett az a döntés is, hogy a fórum mindenkori vezetője a Magyar Agrárgazdasági Kamara elnöke. A Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fórumának megalakulását követően különféle ötletek fogalmazódtak meg arra vonatkozóan, hogyan kellene tartalommal megtölteni a fórum munkáját. Ezért született meg az elképzelés, hogy mindehhez az is szükséges, hogy megalakuljanak a regionális szervezetek, amelyek az egyeztető fórumon megszületett döntéseket eljuttatják a gazdálkodókhoz. A Kárpát-medence területén mi vagyunk az elsők, akik megalakítottuk ezt a regionális szervezetet, amelynek munkája elképzelésünk szerint szorosan fog kapcsolódni a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségéhez – magyarázta lapunknak Nagy Miklós, a VASZ elnöke, hozzátéve, abban bízik, hogy a vajdasági gazdák ezáltal még több információhoz és lehetőséghez jutnak, hiszen elképzeléseik szerint egyrészt a falugazdász-hálózatot is szeretnék bővíteni, másrészt – ahogyan fogalmazott – nagyon szeretnék megteremteni az úgynevezett pártoló tagság lehetőségét is, ami azt jelentené, hogy a külhoni magyar gazdálkodók is pártoló tagjai lehetnének a Magyar Agrárgazdasági Kamarának, aminek köszönhetően minden olyan lehetőséggel élhetnének, amellyel a magyarországi gazdálkodók is élhetnek.

– A Kárpát-medencei együttműködés alapgondolata az volt, hogy azoknak a határon túli magyar gazdaszervezeteknek, amelyek hasonló körülmények között gazdálkodnak, mint ahogy mi, segíteni tudjunk annak felismerésében, hogy az ő adottságaik és körülményeik között melyek azok a lehetőségek, amelyek kiaknázása révén még eredményesebben tudják majd működtetni gazdaságukat. Abból a gondolatból indultunk ki, hogy a határon kívülre szorult magyar gazdák is hasonló gondokkal küszködhetnek abban a térségben, ahol élnek – legyen az Kárpátalja, Erdély, Vajdaság vagy éppen Horvátország, Szlovénia és Szlovákia –, mint mi. Ezek a gazdaszervezetek keresték a helyüket és a kapcsolatokat az anyaországgal, és a kormányzat lehetőséget látott abban, hogy mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket a magyar gazdák az anyaországban az elmúlt évek során megszereztek, beleértve az európai uniós csatlakozás során felmerült nehézségeket, valamint a csatlakozásból fakadó lehetőségeket is, megosszuk a Kárpát-medence egyéb térségeinek gazdáival is – hangsúlyozta lapunknak Horváth József, az Orosháza és Térsége Gazdakör elnöke, hozzátéve, mivel jelenleg Szerbia is a csatlakozás előtti időszakban van, rendkívül fontos, hogy mielőbb megosszák az itteni gazdákkal azokat a tapasztalataikat, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy fel tudjanak készülni az európai uniós követelményekre.

– A legfontosabb feladatunknak azt látjuk, hogy a vidék lakossága helyben tudjon megélhetést és boldogulást találni magának. A vidék lakossága esetében azonban azt is látnunk kell, hogy Európa-szerte zajlik generációváltás, amihez mindenképpen segítséget kell nyújtanunk annak érdekében, hogy a fiatal gazdaszervezeteken keresztül a fiatal gazdák is megkaphassák azokat a támogatásokat, amelyeket az Európai Unió a gazdaságátadáshoz vagy az új gazdaság indításához biztosít számukra. Egyelőre sajnos nincs olyan modell, amely ehhez az életpályához megfelelő perspektívát tudna mutatni a ma fiatalságának, hiszen tudni kell, hogy annak, aki mezőgazdasági pályára adja a fejét, nagyon sok nehézséggel kell szembenéznie, éppen ezért rendkívül fontos, hogy közösen tudjuk meghatározni azokat az irányvonalakat, amelyek hozzájárulhatnak a problémák megoldásához, valamint azoknak a pályázati lehetőségeknek a hatékony kiaknázásához is, amelyek a vidékfejlesztés segítését irányozzák elő – tette hozzá a gazdaköri elnök.

A regionális szervezet megalakulását üdvözölte Fremond Árpád, a VMSZ köztársasági parlamenti képviselője is, aki példaértékűnek nevezte azt az együttműködést, amely a gazdaszervezetek között mind Vajdaság, mind az egész Kárpát-medence szintjén megvalósul, majd abbéli reményének adott hangot, hogy ez az együttműködés a jövőben tovább fog fejlődni.

A vajdasági szervezet megalakítását a tervek szerint a közeljövőben több – a Kárpát-medence egyéb területein létrejövő – regionális szervezet megalakítása követi majd.