A zentai községi képviselő testület tegnapi rendkívüli ülésén lezajlott heves vitát követően a Vajdasági Magyar Szövetség és a Szerb Haladó Párt koalíciója végül nem fogadta el az ellenzék által indítványozott, a TE-TO cukorgyár részére történő segítségnyújtásról szóló rendeletjavaslatot. Az indítvány elfogadása mellett 13-an voksoltak, ellene pedig 14, hatalmi koalícióban lévő képviselő adta le a szavazatát.
Hamarosan eldől a cukorgyár sorsa (Gergely József felvétele)
Korábban beszámoltunk róla, hogy a Zenta a Zentaiaké, a Demokrata Párt és a Magyar Mozgalom képviselőcsoportja július elején kezdeményezte, hogy a testület vesse latba befolyását, hogy a versenyhivatal mielőbb döntsön a cukorgyár sorsáról, amely tavasszal az MK csoport részét képező Sunoko vállalat tulajdonába került, s hogy kérelemmel forduljon a Srbijagas Közvállalathoz, hogy legyen elnéző a komoly összeggel tartozó cukorgyárral szemben.
Az ülés elején Deák Teodóra, a cukorgyár vezérigazgatója és Ljubiša Radenković, a Sunoko igazgatója is felvázolta a cseppet sem rózsás helyzetet.
A zentai gyár igazgatója elmondta, hogy az egykori tulajdonos a gyár eladásáról szóló szerződést március 16-án írta alá a Sunokóval. Az adásvételre olyan gyorsan került sor, hogy az üzem zentai vezetőségének sem volt információja arról, hogy az olasz tulajdonosok eladják a céget. Március elsejétől elkezdték a gyárnak a kampányra való felkészítését, és a szükséges nyersanyagot is biztosították azzal, hogy leszerződtek 10.500 hektárnyi cukorrépára. Miután kiderült, hogy az olasz tulajdonos túladott a cégen, s az igazgatóbizottság háromnegyede elhagyta az országot, a gyár nyitott részvénytársaságként igazgatóbizottság nélkül működésképtelenné vált. A vállalat élén a bizottságnak két tagja maradt: a vezérigazgató és egy független tag. A történtek ellenére folytatódott a kampányra való felkészülés, ekkor viszont a bankok megijedtek a tulajdonváltástól, és blokád alá helyezték a cukorfeldolgozó üzemet. A szerződésnek azon szakaszára hivatkoztak, hogy tulajdonváltás esetén a cégnek írásbeli engedélyt kell kérnie tőlük, ami nem történt meg, s május 10-ei dátummal lejárttá nyilvánították az összes, a gyár által felvett hitelt. Ez 1,2 milliárd dinár adósságot jelentett. Ezek nem lejárt hitelek, mivel addig a cukorgyár az összes felvett hitelét kifizette, van közöttük olyan is, amely 2017-ben járt volna le. A bankok képviselői már öt nappal a folyószámla zárolása után a vállalattal egyezkedtek, s a raktáron levő cukormennyiség fedte is a követeléseiket.
A vezérigazgató szerint a tegnapig 770 millió dinárra szólt a zárlat. Komoly gondot jelent a Srbijagas iránti 75 millió dináros tartozás is, ez a közvállalat a cukorgyár legjelentősebb hitelezője. Amíg ezt az összeget nem törlesztik, addig a gázszolgáltató valószínűleg nem tud a városnak fűtésre gázt biztosítani. Deák Teodóra elmondta, hogy háromszor fordult a versenyhivatalhoz, mindháromszor válaszoltak is, s az utolsó levelében az áll, hogy a hónap végéig döntenek a cukorgyár sorsáról.
A gyár dolgozóit május 16-án évi szabadságra és szabadnapjaik kihasználására küldték, ennek leteltével 65 százalékos fizetéssel szabadságra mentek. Amennyiben a versenyhivatal a cukorgyár javára dönt, s az új tulajdonos a termelést megindítja, akkor egy októberben kezdődő rövidített kampányra fel tudnák készíteni a gyárat. A termelőket megnyugtatták, hogy a termést is átveszik és feldolgozzák.
Ljubiša Radenković arra is felhívta a figyelmet, hogy az áramszolgáltatónak is tartoznak, s ha megvonnák az áramot, megpecsételődne a gyár sorsa. A legnagyobb gondot az okozza, hogy a beérkező pénz a számlát zároló hitelezőkhöz kerül, így soron kívül nem fedezhetik az áramszolgáltató vagy a Srbijagas iránti tartozást. A Sunoko igazgatója hangsúlyozta: elengedhetetlen, hogy az önkormányzat aktívan részt vegyen a gondok orvoslásában, ezek közül is a távfűtés kérdésének a megoldásában. Felvetette, hogy amennyiben a gyárban az idén nem lesz termelés, akkor az önkormányzat bérbe vehetné a gyárban lévő hőenergia-termelő egy részét. Radenković felhívta a figyelmet, hogy a versenyhivatal pozitív döntése még nem jelenti automatikusan azt, hogy elindul a termelés. A tulajdonos felméri az üzemben uralkodó állapotokat, és ezt követően hoz döntést.
Az ülés folytatásában ellenzéki képviselők megkérdezték, hogy eddig miért nem tettek lépéseket a helyzet rendezése érdekében, amikor a cukorgyár dolgozói már jóval korábban petíciót intéztek az önkormányzathoz és a legrangosabb köztársasági és tartományi szervekhez.
Az önkormányzat vezetői részéről elhangzott, hogy az ügy rendezése érdekében már a kezdetek óta tárgyalásokat folytatnak az illetékesekkel. Az ellenzéki képviselők hangsúlyozták: szó sincs arról, hogy a község vállalja át a Srbijagas, illetve az áramszolgáltató iránti tartozást, hanem csupán azt kérik, hogy a cukorgyár és a város érdekében legyenek toleránsak a vállalattal szemben. A hatalmi többség ugyan módosítási javaslatot elfogadott, de magát a rendeletjavaslatot leszavazta.
