A terrorizmus elleni háború újabb emberéletekbe kerül. Valószínűleg ártatlan polgári lakosokra gondolt Manuel Valls francia miniszterelnök, amikor napokkal a múlt heti nizzai vérfürdő után erre is felhívta honfitársai figyelmét.
Közben a további támadások veszélyét sem titkolta el. Pedig a civilek ellen végrehajtott legutóbbi iszlamista terrormerényletekből már épp elegük van a franciáknak és az európaiaknak is. Megoldás híján azonban a fojtogató probléma újabb pusztításokhoz vezethet, s még nagyobb nyugtalanságot okozhat a lakosság körében.
Tavaly két rajtaütés borította gyászba Franciaországot, az idén (július 14-én) pedig egy újabb támadás, amelyet a Földközi-tenger partján fekvő Nizzában hajtott végre az Iszlám Állam (IÁ) egyik szimpatizánsa. Ezzel a 350 ezer lakosú város is felkerült a tömeghalált okozó iszlamista terrortámadások helyszíneit tartalmazó listára.
A névsor sajnos folyamatosan gyarapodik; az utóbbi időben egyre több francia település kerül veszélybe. Sőt úgy tűnik, hogy az egész EU-ban immár Franciaországot veszélyeztetik leginkább az iszlamista terroristák. Nem rettenti őket vissza sem a temérdek biztonsági intézkedés, sem a tavaly novemberben bevezetett rendkívüli állapot.
Rengeteg oka lehet annak, hogy miért épp ezt az országot szemelték ki pusztításaikhoz a szélsőségesek. Ezek egyike talán az, hogy meg akarják bosszulni a francia haderő részvételét abban a nemzetközi katonai koalícióban, amelynek harci gépei az IÁ és más dzsihadista lázadócsoportok szíriai célpontjait támadják.
Alighanem azért is meg akarnak fizetni Párizsnak, mert seregei Afrika több részén harcolnak, bombázzák az IÁ, az al-Kaida és a hasonszőrű szélsőségesek helyi szervezeteit.
Francia csapatok morzsolták fel például 2014-ben az iszlám fundamentalistákat Maliban. A muszlim radikálisok azóta többször is felszólították támogatóikat, hogy mindenütt, ahol csak tudnak, csapjanak le a francia állampolgárokra.
Követőkből és szimpatizánsokból pedig bőven akad mindenütt, így Franciaországban is, ahol a legnépesebb muszlim közösség él egész Európában.
Számukról azonban nincsenek pontos adatok, és a becslések is eltérőek. A legóvatosabb statisztikusok szerint 3,5 millió muszlim él a 65 millió lakosú országban, a legmerészebb szakértők 9 milliót valószínűsítenek. Az viszont tény, hogy a legtöbben az egykori gyarmatokról, főként Algériából, Marokkóból és Tunéziából, illetve a Szaharától délre fekvő térségből érkeztek.
Franciaország valószínűleg azért ennyire veszélyeztetett, mert a muszlim közösségben sokan radikalizálódtak az utóbbi időben. Ez járulhatott hozzá ahhoz is, hogy egyre magasabbra csapnak a terror hullámai.
Pedig korábban is voltak véres akciók az országban. Az 1980-as évek végétől több merényletet hajtottak végre szélsőséges szunniták és síiták, 1994–1995-ben, az algériai polgárháború idején pedig az ottani GIA terrorszervezet csapott le Párizsra.
A franciaországi muszlimok között az 1950-es évek végén jelent meg a radikalizmus. Már akkor megkezdődött egy külön világ kiépülése is. A franciák többsége pontosan tudja, hogy a muszlimokat nem sikerült kellőképpen integrálni a társadalomba, de ezért az érintetteket okolják. A hatóságok azonban sokáig szemet hunytak a külvárosokban kialakult párhuzamos társadalmak fölött, ahol főként (muszlim) bevándorlók élnek, és ahonnan csak keveseknek sikerül kitörniük.
Az elmúlt néhány évben már oly mértékű a lelkesedés a fiatalok körében az IÁ iránt, amilyenre európai államban alig találni példát. Éppen Nizza és környéke, de sok dél-franciaországi település is iszlamista fellegvárnak és toborzóközpontnak számít.
A kormányfő nemrég több mint kétezerre becsülte azoknak a francia állampolgároknak a számát, akik a muszlim vallási fanatikusok terrorhálózataihoz csatlakoztak. Nem titok, hogy Szíriában és Irakban is rengetegen harcolnak közülük az IÁ soraiban.
A közel-keleti frontokról egy részük (valószínűleg több száz harcedzett dzsihadista) már hazatért. Ők óriási veszélyt jelentenek a társadalomra.
Különösen aggasztó a muszlim fiatalok egyre erőteljesebb radikalizálódása. Jórészt azokról van szó, akik már Franciaországban születtek. Többségük a korábban bevándorolt családok második és harmadik generációjához tartozik.
A fiatal muszlimok körében sokkal magasabb a bűnözési arány, és a munkanélküliség is. Amikor az egyre gyakoribb terrormerényletek okait vizsgálják, aligha lehet megfeledkezni erről az egyáltalán nem mellékes tényezőről. A Charlie Hebdo szatirikus lap párizsi szerkesztősége elleni 2015-ös terrorakció végrehajtóinak sem volt állása.
Szakértők azonban egy másik okra is felhívják a figyelmet. Marc Trévidic volt bíró úgy véli, Franciaország földrajzi helyzete miatt is könnyű célpontja a szélsőséges iszlamistáknak. Szerinte a terroristáknak könnyebb az országot megtámadni, mint például az Egyesült Államokat. Már csak azért is, mert közelebb fekszik az IÁ ellenőrizte szíriai, iraki vagy líbiai területekhez. Ezért az IÁ-nak vagy épp az al-Kaidának egyszerűbb Franciaországba vagy Európa más részeibe küldeni a sajátjaiból. Persze csak akkor, ha a vérengzésre kiszemelt településen éppen nincs egyetlen helyi emberük sem.
