A napokban emelkedni kezdett az élősertés felvásárlási ára. Érdekes megfigyelni, hogy az üzletek is azonnal reagáltak: amíg a felvásárlási ár csökkenését csak egy idő után követi az árak lejtmenete, az emelkedés azonnal kihatott a kiskereskedelmi árakra. A hízók piacát az elmúlt egy évben a nyomott árak jellemezték: 120-125 dinárt fizettek érte kilogrammonként, néha ennél is kevesebbet. A napokban az ár emelkedni kezdett, már 140–160 dinárt is fizetnek a sertésekért.
A tenyésztők szerint az EU-ban is emelkedni kezdtek az árak, kifogyóban vannak a raktárkészletek, ez pedig itthon is érezteti hatását. Érdekes paradoxon, hogy rekord alacsony a malac ára: mindössze 120-130 dinárt fizetnek érte kilogrammonként.
Mikuska Csaba, a Topolyai Sertéstenyésztők Községi Egyesületének az elnöke átmenetinek véli a jelenlegi állapotot, ami szerinte legfeljebb másfél hónapig tarthat. Az évnek ebben az időszakában rendszerint emelkedni szokott a sertés ára, ehhez most hozzájárul, hogy az ország északi részében lévő farmok is éppen kiürültek, így a kereslet lassan meghaladja a kínálatot, ami felnyomja az árakat is. Ha egy rakományból hiányzott még néhány jószág, a felvásárlók már 160 dinárt fizettek, hogy megteljen a jármű. Mikuska elmondta, hogy az ország sertéstenyésztésének 40 százalékát azok a nagyvállalatok adják, melyek saját feldolgozó kapacitásokkal is rendelkeznek. Számukra az a fontos, hogy az egész termelési ciklus legyen nyereséges, a hízó ára nem annyira fontos. A kistermelők közül viszont sokan felhagytak ezzel a tevékenységgel. Az 500-as kapacitású és ennél nagyobb telepek továbbra is kitartanak.
Tomity Fedor, a sertéstenyésztők egyesületének alelnöke szerint az EU-ban is megszabadultak a készletektől, a sertés felvásárlási ára Magyarországon is 410 forintra emelkedett, ami átszámolva mintegy 160 dinár. Ez kihat az itteni árakra is. A hullámzó kereslet miatt időnként felszaporodik a hízók száma, a tenyésztők ilyenkor megijednek, és áron alul túladnak az állományon. Emiatt nincs stabil állatállomány Szerbiában. Tomity szerint az ágazat rendbetételéhez az előírásokon is változtatni kellene. Nálunk ugyanis kötelező a pestis elleni védőoltás, az EU piacán viszont nem lehet ilyen beoltott sertést, illetve annak húsát forgalmazni. Ugyanakkor a pneumónia elleni védőoltást viszont nálunk is kötelezővé kellene tenni. Ez az összehangolatlanság okozza most a malacok piacán az alacsony árakat.
Dr. Major Ferenc, a Szerbiai Sertéstenyésztők Szövetségének elnöke, aki a topolyai egyesületben is vezetőségi tag, elmondta, hogy az átlagos szerbiai tenyésztőnek 6-8 anyakocája van, ők képezik a hazai tenyésztők 60 százalékát. A fejlett országokban anyakocánként akár 30 malacot is termelnek évente, míg nálunk ez a szám 22 körül alakul. A takarmányfelhasználás is egyre kedvezőbb, egy kilogramm súlygyarapodáshoz már kevesebb mint 3 kilogramm takarmányt kell feletetni. Ugyanakkor a modern sertéstenyésztés abban az irányban halad, hogy a hízókat betonból készült zárt telepeken tartják, ahol napfény sem éri őket rövid életük során, viszont ilyen tartás mellett jelentős a gyógyszerek használata. A hazai tenyésztők gyakran tudnak kellő mértékben hozzáférni a fejlesztési eszközökhöz.
Tomik Nimród, a topolyai Gazdakör alelnöke is sertéstenyésztéssel foglalkozik. Felhívta a figyelmet, hogy az újratermelési anyagok közül a szója és a kukorica is drágult, így az ár még mindig elmarad az önköltségi ártól, magyarán, a sertéstenyésztés továbbra sem tekinthető nyereséges ágazatnak.
