2024. április 23., kedd

Megépül a járeki emlékmű

A temerini képviselők felsőbb sugallatra történt döntése

Sorrendben 5. ülését tartotta csütörtökön a temerini községi képviselő-testület. Pásztor Róbert, a testület elnöke mindössze 6 pontból álló napirendet javasolt elfogadásra, melyből csupán kettő váltott ki komolyabb érdeklődést. Ezek megvitatása előtt a képviselők tudomásul vették és elfogadták Dragomir Pajčin (SZRP) mandátumáról való lemondását, majd ugyancsak elfogadták Dejan Mihaljicának a községi tanácsból való kilépését, helyébe Zdravka Dimičić Jovičić építészmérnököt választották, aki a helyi gazdaság fejlesztésének és a beruházásoknak a feladatkörét látja el.

Jelenleg egy földtúrás, rajta két kereszttel jelzi az emlékmű helyét (Góbor Béla felvétele)

Jelenleg egy földtúrás, rajta két kereszttel jelzi az emlékmű helyét (Góbor Béla felvétele)

A Szerb Radikális Párt részéről Čedomir Janković javasolta, hogy vegyék le napirendről a következő két pontot, mégpedig a Duna-menti svábok járeki emlékművének felállításáról szóló határozatot és az ezzel kapcsolatos feladatok megvalósításával foglalkozó bizottság megalakítását. Szerinte rövid az idő ahhoz, hogy ilyen fontos kérdésben kellő előkészületek nélkül döntés szülessen, különben is pár évvel ezelőtt a járeki helyi közösség tanácsa még nagyon is ellenezte emlékhely kialakítását.

Csorba Béla (VMSZ–VMDP koalíció) határozatmódosító indítványt terjesztett be, amelyben arra tett javaslatot, hogy ne csak a Duna-menti svábok emlékműve legyen, hanem mindazoknak az áldozatoknak az emlékműve, akik a járeki tábor területén veszítették életüket a háború utolsó időszakában, pontosabban 1944-től 1946-ig, ameddig a járeki haláltábor működött és fennállt. A módosítási javaslat indoklásában a történelmi tényekre is felhívta a figyelmet, azért, hogy eloszlasson bizonyos téveszméket, amelyek még mindig jelen vannak egyes községi képviselők fejében. Mindenki megtekintheti a járeki anyakönyvi irodában a halotti anyakönyveket, 1944. december 2-ától 1946. április 17-éig naprakészen, mondta. Ebből tudjuk, hogy a több mint 6500 civil áldozatot követelő járeki táborban körülbelül 200 csúrogi, zsablyai, mozsori magyar hunyt el, de a táborba máshonnan is hurcoltak magyarokat, ami a halotti anyakönyvekből is egyértelműen kiviláglik.

Csorba módosítási javaslatát a hatalmi koalíciót alkotó többség nem fogadta el, úgyhogy maradt az eredeti elnevezéssel megfogalmazott községi határozat. Ezt követően megalakították a feladatok megvalósításával foglalkozó bizottságot.

Lapunknak Csorba Béla elmondta, hogy a VMDP és más magyar politikai pártok már évek óta szorgalmazzák az emlékmű megépítését. Most eljutottak odáig, hogy kész tényként lehet kezelni az emlékmű megépítését. Komoly, felsőbb politikai nyomásra történt a határozat meghozatala, és várhatóan az év végéig meg is épül az emlékmű.