A Köztársasági Statisztikai Hivatal legutóbbi kimutatása szerint Közép-Bánátban továbbra is lejtőn van az ipari termelés. Az év első felében – pontosabban január és május között – az előző év azonos időszakához képest 4,4 százalékkal csökkent az ipari létesítmények hatékonysága. Az adat azért is vészjósló, mert a korábbi évek azonos időszakában szintén negatív előjelű volt a kimutatás: 2015-ös év ebből a szempontból 4,9 százalékkal volt rosszabb a 2014-esnél, ez utóbbi viszont szintén rosszabb volt (igaz, csak 0,1 százalékkal) az előző, 2013-as évnél. Vagyis a visszaesés folyamatos.
Országos szinten az említett időszakban nyolc százalékkal emelkedett az ipari termelés, Vajdaságban pedig 4,4 százalékos volt a javulás. Ezek az adatok viszont azt mutatják, hogy a közép-bánáti régió rossz eredményeit nem lehet a gazdasági válsággal indokolni, mert annak következményei minden szinten érezhetőek lennének. Szakvélemények szerint a vidék gazdaságának a rossz eredményeit részben az okozhatja, hogy a termelési struktúra nincs összhangban a piac követelményeivel.
Óriási gondot okoz a pénztelenség is. A Közép-Bánát területén bejegyzett 5846 vállalati és vállalkozói számla közül (a Szerbiai Nemzeti Bank legfrissebb kimutatása szerint) 849 zárolva van, vagyis a régió csaknem minden hetedik vállalata képtelen törleszteni a dolgozói, hitelezői és az állam iránti kötelezettségeit. A zárlat alatt lévő vállalatok összadóssága meghaladja a hétmilliárd dinárt, ami alig 15 millió dinárral kevesebb a 2015-ös hasonló összegnél. A legtöbb ilyen vállalat (282) Nagybecskerek város területén van bejegyezve. A zárlatok miatt legnagyobb az adóssága (csaknem négymilliárd dinár) Bégaszentgyörgy gazdaságának. A község gazdaságának a legnagyobb hátramozdítója a csődbe jutott Agroživ baromfivágóhíd, amely több mint ezer dolgozót bocsátott el.
A rossz gazdasági helyzet miatt a körzetben a köztársasági (60.250 dinár) átlagfizetéstől 6767 dinárral alacsonyabbak a havi bérek.
