2024. március 29., péntek

István és Robi, a két vidám tapír

Az emberséges állattartás és a fajfenntartás a Palicsi Állatkert fejlesztésének fő alapelvei – Évente 160 ezren látogatójuk van – Hová tűnt a jegesmedve?

Szabadka egyik fő turisztikai látványosságának számít a Palicsi Állatkert, amelyet az ide látogató turisták is előszeretettel tekintenek meg, emellett a környékbeli családoknak is közkedvelt kirándulóhelye. A nagyszámú egzotikus állatot is tartó állatkert koncepciója folyamatosan változik, újabb és újabb állatfajok kerülnek ide, a legújabb lakók István és Robi, a két tapír, és egy fiatal perzsa párduc. Az állatok jólétéért felelős Óvári Krisztián biológussal tettünk egy nyári sétát az intézményben.

A maci a narancsot várja (Fotó: Molnár Edvárd)

A maci a narancsot várja (Fotó: Molnár Edvárd)

Az állatkert egy nagy, élő szervezet, amely folyamatosan változik, fejlődik – meséli házigazdánk, hozzátéve, az elmúlt ötéves időszak munkájának eredményei immár láthatóak.

A ragadozók életkörülményein kellett javítani, így a medve tágasabb helyre került, új, nagyobb kifutót kaptak az oroszlánok, illetve a tigrisek is, így most már külön költözhettek az oroszlánoktól, és 40 év után ismét van hiénánk – mondja Óvári.

A kétéves nőstény párduc nagyon félénk, előlünk is elbújt (Fotó: Molnár Edvárd)

A kétéves nőstény párduc nagyon félénk, előlünk is elbújt (Fotó: Molnár Edvárd)

Sokan szóvá tették, hogy nincs jegesmedve. Így van, nincs, és nem is lesz, mégpedig azért nem, mert koncepciónk szerint az állatok jólétét kell szem előtt tartani. Istentől való vétek +40 Celsius-fokon tartani egy olyan állatot, amely az Északi-sarkon él, képes 130 kilométert leúszni a jeges tengervízben, és kimenni egy jégtáblára -30 Celsius-fokos hőmérsékletben száradni. Az állattartásban első helyen a humanitás szerepel, tehát nem kell minden állatot idehozni, csak azokat, amelyekre lehetőség van – magyarázza a szakember.

A Palicsi Állatkertben most erőfeszítések folynak, hogy csatlakozhassanak az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségéhez (EAZA).

Ebből az intézménynek több haszna is lenne. Egyrészt a megszerzett tudás cseréje, a tanácsadás az EAZA tagságába tartó állatkertek között, és ami a legfontosabb, az állatok beszerzése.

István, a tapír az állatkert új sztárja, imádja, ha kényeztetik (Fotó: Molnár Edvárd)

István, a tapír az állatkert új sztárja, imádja, ha kényeztetik (Fotó: Molnár Edvárd)

A jövőben olyan állatokat szeretnénk tartani, amelyek a fajfenntartási program részei. Így érkezett nemrégiben Hannoverből a perzsa párduc, egy félénk, kétéves nőstény, amely szaporodóképes. Számára keressük a hímet, ugyanis a program engedélyezi a szaporítást – mondja Óvári. Az állatkertnek nincs 70 ezer eurója zsiráfot venni, amely pedig a védjegye, mint ahogy a párduchoz se tudtak volna hozzájutni, de például egy kakadu darabja is 15 ezer euróba kerül. A két másik új lakó az állatkertben István és Robi, a két tapír, az előbbi a szegedi, az utóbbi pedig a zágrábi állatkertből érkezett. Ha egy nőstény állatot is kapnak, akkor a tapírokat is lehet szaporítani, teszi hozzá Óvári.

Óvári Krisztián: Az állatok jóléte elsődleges szempont (Fotó: Molnár Edvárd)

Óvári Krisztián: Az állatok jóléte elsődleges szempont (Fotó: Molnár Edvárd)

Az állatkertben az állatok elhelyezése, a megfelelő körülmények a legfontosabbak. Mint a biológus mondja, nem elég az, hogy egy-egy állatnak, mondjuk, egy focipálya méretű területet biztosítanak, fontos a növényzet is, amelyet a ketrecekbe beültetnek.

A miénk egy kis állatkert, nincs sok pénzünk, viszont az állatok nem tudnak várni. A látogató jön, megy, de az állatok itt élnek, nekik megfelelő feltételek kellenek. Ennek kialakítására törekszik az állatkert 30 dolgozója, közülük 10 ápoló, ők szívvel-lélekkel végzik a dolgukat – mondja Óvári, aki elárulja, céljuk, hogy további attraktív, érdekes fajok képviselőit költöztessék ide.

Az intézménynek korábban évi 100–120 ezer látogatója volt, az elmúlt öt évben ezt feltornázták 160 ezerre, illetve a távlati cél a 200–250 ezres látogatószám, ennyit a kapacitásaik elbírnak. A látogatók számára kedveltek a hétvégi látványetetések, ez sokakat vonz ide. Emellett a ketrecek melletti táblákat is fokozatosan lecserélik. Az új táblákon több kép van, illetve háromnyelvű – magyar, horvát és szerb – szöveg. A jövőben szeretnének QR kódokat is elhelyezni, amely segítségével a látogatók okostelefonjukkal további információkhoz juthatnak az állatokkal kapcsolatban.

Az állatkert szimbóluma, a zsiráf (Fotó: Molnár Edvárd)

Az állatkert szimbóluma, a zsiráf (Fotó: Molnár Edvárd)

Vannak, akik maratonként élik meg az állatkertet, és szinte lefutják a 2,7 kilométeres távot. Akit viszont érdekelnek a részletek, többet szeretne megtudni, annak az állatkerti látogatás egy 2,5 vagy 3 órás program lehet – mondja.

Az állatkert lépésről lépésre építi ki új koncepcióját. A bejáratnál az ázsiai állatok csoportosulnak, a dél-amerikaiak az őzeknél láthatóak, míg a központi rész az afrikai fajoké.

Folyamatban van egy kis Dél-Amerika kiépítése, amely a tapírházzal már működni is fog. Emellett a déli részt, ahol az őzek vannak, elkezdtük zöldebbé tenni. A szürkemarhákat és a bivalyokat átvette a Palics–Ludas Közvállalat, és átkerültek a tó mellé, ami szerintem helyes, ott a helyük, hogy legeljenek és szabályozzák a nádast. Igyekszünk az itt lévő fajokat olyanokra cserélni, amelyeknek szükségük van elhelyezésre. Sok állatfaj azért került a kihalás szélére, mert nincs élőhelye, őket az állatkertek menthetik meg, ez a mi célunk is – meséli Óvári. Az afrikai és a dél-amerikai gyűjtemény mellé szeretnének észak-amerikait is kialakítani, ez azonban túlságosan költséges.

Csendélet patagóniai nyulakkal (Fotó: Molnár Edvárd)

Csendélet patagóniai nyulakkal (Fotó: Molnár Edvárd)

Látogatásunk idején nem volt nagy meleg, de egy párnapos kánikulán vagyunk túl. Mint Óvári meséli, az afrikai állatok jól viselik a meleget, de a hideget is, hiszen a kontinens sivatagi részén éjszaka nagy hidegek vannak.

Az utasítás szerint például az antilopok esetében -10 Celsius-fokig nem kell fűtés, csak ha 48 órán túl is elhúzódik a hideg. Mi ezt nem így csináljuk, úgyhogy az 5–10 fokos hőmérsékletet mindig biztosítjuk az állatoknál. Árnyékoló hálókat is elhelyeztünk, a locsolók is üzemelnek, van olyan állat, amelynél a légkondicionáló berendezést is bekapcsoljuk, és hát kapnak nyalókát, fagyasztott dolgokat is – részletezte a biológus.

A teknősöknek melegük van, igyekeznek hűvösebb helyre húzódni (Fotó: Molnár Edvárd)

A teknősöknek melegük van, igyekeznek hűvösebb helyre húzódni (Fotó: Molnár Edvárd)

A palicsi állatkert nagyságrendekkel kisebb összegből gazdálkodik, mint a nagy állatkertek. Így a budapesti állatkert 32 millió eurót fektet egy új kifutóba, ami Európa legnagyobb zárt trópusi háza lesz, míg a wroclavi állatkertben 62 millió euróból épül egy Afrika-ház, de más városokban is van rá példa, hogy több millió eurót fektetnek be az állatkertekbe, mert vonzza a turistákat.

Azt szoktam mondani, hogy ami külföldön euró, az itt dinár. A szurikátakifutónk 2,5 millió dinárba került, ugyanerre Budapesten 2,5 millió eurót fordítottak. Egy erős hétvégén nekünk volt 80 ezer dináros bevételünk, ugyanakkor a magyar főváros állatkertje 80 ezer eurós bevételt valósított meg – érzékelteti az arányokat Óvári. Mint mondja, ők sokszor saját erőből, szinte a semmiből végeznek fejlesztéseket, ennek ellenére a Palicsi Állatkert nem vall szégyent, egy olyan intézmény, amelyre sokan kíváncsiak, és amelyet érdemes meglátogatni.