2024. április 25., csütörtök

Nemzetpolitika és európai identitás

Megnyílt a 27. Tusványos szakmai programrésze

A szabadegyetem nemzetpolitikai, nemzetközi és regionális politikai, valamint oktatási, ifjúsági, művelődési tanácskozásoknak, beszélgetéseknek, szórakoztató tartalmaknak és koncerteknek ad otthont egészen vasárnapig. Összesen 24 helyszínen várja a látogatókat több száz programmal.

Fotó: Ótos András

Az erdélyi és kárpát-medencei fiatalság legfontosabb eseményének, a kikapcsolódás és a művelődés jó lehetőségének nevezte a tábort Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős magyar államtitkár. Mint mondta, ezen a helyen valóban beszélgetések zajlanak, hiszen a közönség is szólhat, megjegyzéseket fűzhet az elhangzottakhoz.

– Számos olyan gondolat született itt meg, melyet aztán a nemzetpolitika továbbvitt. Hogy csak néhányat említsek, ilyen volt az oktatási-nevelési támogatási program, a kettős állampolgárság ügye, a státustörvény, vagy az új alaptörvény jó néhány cikkelye is – emlékeztetett Potápi.

Úgy értékelte, az elmúlt 26 évben a nemzetpolitika nagy fejlődést tudhat maga mögött.

– Az elvándorlás és a demográfiai problémák jelentik a legnagyobb gondot a Kárpát-medencében. Célunk a gyermekvállalási kedv ösztönzése, az otthonmaradás serkentése, a vegyes házasságokban született gyermekek magyar identitásának megerősítése – szögezte le Potápi.

Fotó: Ótos András

Az idei szabadegyetem mottója: Itthon voltunk, vagyunk, leszünk Európában. Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke arról beszélt, hogyan értelmezi maga ezt a mottót. Szerinte a magyarok erős európai identitással rendelkeznek, Európa részét akarják képezni, ugyanakkor nem szeretnék, ha kioktatnák őket arról, milyen valódi európainak lenni, fenntartják a jogát annak, hogy másként gondolkodjanak és nemet mondjanak uralkodó európai divatáramlatoknak. Mint mondta, a keresztény Európa jövőképében kell hinnünk.

A mögöttünk álló szavazások eredményeivel foglalkozott a Választási körkép a Kárpát-medencében című beszélgetés, melynek apropójául a tavalyi ukrajnai, az idei szlovákiai, szerbiai és romániai voksolások szolgáltak.

Fotó: Ótos András

Fotó: Ótos András

A Vajdaságot érintő választások eredményeit ismertetve Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke elmondta, 2014-ben a nemzeti tanácsi választásokon 35 közül 31 helyet a Magyar Összefogás jelöltjei szereztek meg. Az idei országos rendkívüli parlamenti választásokat az indokolta, jegyezte meg, hogy az EU felé közeledve abszolút többséget látva a kormányzati Szerb Haladó Párt arra számított, siker esetén továbbra is megfelelően ellenőrizheti ezt a folyamatot, előbbre viheti az integrációkat, ami különösen olyan feladatok szempontjából lényegbevágó, mint amilyen például a csatlakozási folyamat során nélkülözhetetlen alkotmánymódosítás teendője.

– A választások után a VMSZ valamennyi hatalmi szinten koalícióra lépett az SZHP-vel, Pásztor István pártelnök pedig a képviselőház elnöke lett a tartományban, Nyilas Mihály oktatásügyi és nemzeti kisebbségi titkár. Jelentős, hogy minden szinten jelen legyen a magyar érdekképviselet és döntéshozási szereppel is bírjon, hatalmas feladatok várnak ránk, alkalmazni kell a kisebbségi akciótervet, meg kell valósítani a részarányos foglalkoztatást, szereppel kell bírnunk a tárgyalási fejezetek folyamatában. Nem kell engedni, hogy háttérbe szoruljanak a kisebbségi érdekek, mint Románia vagy Szlovákia uniós csatlakozása esetében, nem szabad ebbe a hibába esnünk. A Magyarország és Szerbia közötti kapcsolatok is hangsúlyos szerepet kapnak ebben az érdekérvényesítésben. Új perspektíva nyílhat ezáltal a közösség számára, ehhez járul hozzá a jelentős magyarországi gazdasági támogatás is – foglalta össze az itteni körülményeket Hajnal.