Lakást vagy más ingatlant kiadni évtizedeken keresztül jól jövedelmező üzletnek számított Szerbiában. Az ilyen tevékenység azonban jórészt ellenőrizetlen területnek számít ma is. Általában ugyanis semmiféle hivatalos szerződés nem köttetik a bérlő és a bérbeadó között. Az állam azonban már a közeljövőben megpróbál rendet teremteni e téren is. A gyakorlat fogja megmutatni, hogy mekkora sikerrel.
Néhány évvel ezelőtt, amikor államilag támogatott, kedvező lakás- és ingatlankölcsönöket lehetett felvenni, voltak, akik éltek a lehetőséggel és 100–150 eurós havi törlesztőrészlet mellett, 15–25 éves lakáskölcsönt vettek fel, majd a megvásárolt lakást kiadták, így keresve meg a hitel havi törlesztőrészletét. Az ingatlanok bérbeadása egyébként is már régóta ellenőrizetlen területnek számít. A tervek szerint azonban az adóhatóság őszre az egész ország területére kiterjedő akciót indít, melynek keretében ellenőrzi az albérleteket, elsősorban azt, hogy létezik-e szerződés az ingatlan bérbeadója és bérlő között. Komoly pénzbüntetésre számíthat a bérbeadó, ha a szerződés nem létezik, hiszen ilyen esetekben adót sem fizetett, így adóeltitkolás gyanúja merülhet fel. Az akció célja, hogy a lakásbérbeadás területét a „szürke” zónából a legálisan megadóztatott zónába helyezzék át. Emellett, ha egyszerűbben szeretnénk fogalmazni, az akció célja további költségvetési bevételi források létrehozása. Az államkassza ugyanis ilyen módon mintegy 50 millió euró pluszbevételre számíthat.
Szerbiában mintegy 260 ezer olyan ingatlant tartanak számon, melyeket kiadnak bérlőknek. Jelenleg azonban a tulajdonosoknak mindössze egy százaléka fizet adót ez után a tevékenység után. Marko Pavlović, a szerbiai lakásokat bérbeadók egyesületének képviselője szerint lesznek, akik a 20 százalékos adó miatt nem adják majd bérbe az üres lakásukat. Kifogásolta, hogy az állam a megadóztatásért cserébe semmit nem kínál, semmit nem nyújt, még jogi védelmet sem a tulajdonosoknak. Létezik bérlőket és albérlőket tömörítő egyesület is, ennek képviselői pedig attól tartanak, hogy a kilátásba helyezett adó is a bérlőket fogja terhelni, magyarán: a lakbérek az adó összegével emelkednek majd.
A bérletből befolyó jövedelem eltitkolása adóeltitkolásnak minősül, és ez szabálysértésnek számít, 150 ezer dinár feletti összeg eltitkolása esetén pedig büntetőjogi eljárást indíthatnak. Az IMF egyébként már korábban is szorgalmazta, hogy Szerbia tegyen rendet ingatlanpiacán, így erre az intézkedésre sokan a valutaalap feltételeként tekintenek. Az adóhivatal honlapján már az olvasható, hogy akik ingatlan bérbeadásából jövedelmet valósítanak meg, ezt kötelesek a szerződés megkötését követő 30 napon belül bejelenteni a helyileg illetékes adóhivatalban, mellékelve a bérleti szerződés egy példányát is. Az adóhatóság egyébként a tervek szerint a statisztikai adatok alapján is próbálja majd „felderíteni”, hogy melyek a bérbeadott ingatlanok. A legutóbbi népszámlálás adatai alapján be lehet azonosítani azokat az ingatlanokat, melyekben nagy valószínűséggel bérlők laknak. Milica Bisić adószakértő a Dnevnik napilapnak azt nyilatkozta, hogy ez hatalmas feladatot jelent, hiszen nehéz lesz valóban megtalálni a kiadott ingatlanokat, illetve megállapítani, hogy bérbeadják-e vagy csak használatra engedték át. Korábban már létezett olyan elképzelés, hogy különadóval terhelnék azokat az ingatlanokat, melyekben nem laknak a tulajdonosaik. Mivel nagy volt az ellenállás, végül nem született meg a rendelet.
Ilyen esetekben érdemes megvizsgálni más országok gyakorlatát. A fejlett államokban az ingatlanokat ügynökségeken keresztül adják bérbe, így ez a terület jogilag rendezettnek számít. Nálunk azonban csak néhány nagyobb városban működnek ilyen ügynökségek. Egy újvidéki ügynökség adatai szerint a tartományi székvárosban egy garzonlakás havi bérlete 80–120 euró, az egyszobás lakások bérleti díja 100–150 euró, a kétszobásoké pedig eléri a 200 eurót. A villák és más nagyterületű ingatlanok bérleti díja ennek a többszörösébe kerül, és általában csak külföldi üzletemberek engedhetik meg maguknak az ilyen luxust. Manapság azonban Szerbiában többnyire csak ilyen esetekben létezik bérleti szerződés a bérlő és a bérbeadó között.
