Véget ért az aratás, a gazdák megkezdték a tarlóhántást, vagy, ahogy ezen a vidéken mondják, az ugarolást. A szakemberek szerint ilyenkor ajánlatos a talajmintavételt elvégezni, hogy a gazdálkodó tisztában legyen azzal, hogy milyen hatóanyagokat kell esetleg pótolni, illetve hogy elkerüljék a felesleges költségeket, ha valamit nem kell pótolni. A topolyai önkormányzat a költségvetésben előirányzott eszközök terhére fedezi a talaj termőképességének a kivizsgálását.
A termelők ingyenesen végeztethetik el a talaj termőképességére vonatkozó analízist a topolyai Mezőgazdasági Szaktanácsadói Szolgálat laboratóriumában. A községi költségvetésben 1,85 millió dinárt különítettek el erre a célra. Barcsik Márta növényvédő szakember, a topolyai Mezőgazdasági Szaktanácsadói Szolgálat szakmunkatársa kérésünkre elmondta, hogy a pontos laboratóriumi talajvizsgálati eredmények alapvető feltétele a szakszerű, szabványos, a szakmai szempontok betartásával elvégzett mintavétel. A mintavétel célja mindig az adott területre jellemző átlagminta vétele. Ez a talajtulajdonságok és a tápanyagtartalom meghatározására alkalmas. Egy átlagminta 5 hektárnyi területet jellemezhet, az önkormányzat is 5 hektáronként ismeri el a költségeket. Amennyiben egy parcella területe meghaladja ezt, akkor 5 hektáros mintavételi területekre kell bontani. Szántóföldi kultúrák esetében a művelt rétegből, tehát 30 centiméteres mélységből kell mintát venni. A művelet során a mintázandó területről a részmintákat az átló mentén vagy cikcakkvonalban vesszük. Ajánlatos legalább 10–20, rét vagy legelő esetén legalább 30 pontról mintát begyűjteni. A művelethez nincs szükség különleges eszközökre, ásóval el lehet végezni. A részmintáknak azonos tömegűnek kell lenniük, mintegy fél kilogrammnyit kell egy-egy helyen kiemelni. Az összegyűjtött mintákat ezután homogenizálni kell, vagyis alaposan összekeverni. Ezután ebből kell venni és 1–1,5 kg-nyi tömegű átlagmintát, amit polietilén zacskóban felcímkézve lehet átadni a laborban. Átadáskor ki kell tölteni egy formanyomtatványt is, amelyen fel kell tüntetni a termelő adatait. Azt is be kell írni, hogy a gazdálkodó mit szeretne termelni a jövőben ezen a területen. A talajelemzés egyébként 1800 dinárba kerül(ne) – ehhez jön még a szolgáltatás utáni forgalmi adó –, de ezt az önkormányzat fedezi.
Barcsik Márta azt is elmondta, hogy a művelt földterületek esetében nehéz általánosítani, mert egymáshoz egészen közeli parcellák földmintái is egészen eltérő összetételt mutathatnak. Ha azonban mégis általánosítani kellene, akkor azt lehet elmondani, hogy a Telecskai-dombok környékén, a kishegyesi és a topolyai községek területén művelés alatt levő földek a növények számára hasznosítható formában előforduló foszforban szegények. A káliumból általában elegendő mennyiségű szokott lenni a talajban, a nitrogén pedig úgynevezett „mozgékony” összetevő, amelynek mennyisége év közben is változik az időjárás függvényében. A szakember ezúttal is felhívta a figyelmet, hogy a növényi maradványok leszántásával növelhetjük a talaj termőképességét, a tarlóégetés pedig egyébként is tilos.
Dragan Kljajić a szakszolgálat munkatársa még a kalászosok fajtabemutatóján elmondta, hogy a Telecskai-dombok környékén a tavalyi időjárásnak köszönhetően nagyobb a talajban a nitrogén mennyisége, mint általában. Helyenként 180 kilogrammot is kimutattak hektáronként, ami 70 kg-mal haladja meg a sokévi átlagot. Hozzátette, hogy a búza esetében az átlagosnak számító 5 t/ha-os termésmennyiség eléréséhez hektáronként átlagban 135 kg nitrogénre, 68 kg foszforra és mintegy 100 kg káliumra van szükség.
Bővebb tájékoztatás az ingyenes talajelemzéssel kapcsolatban a szakszolgálat épületében, Topolyán a Fő utca 103. szám alatt kapható munkanapokon 7–14 óráig, vagy a 024/714-121 telefonközpont 14-es mellékén Dragan Kljajićtól.
