Csütörtökön este a kishegyesi csata 167. évfordulóján a nyugati temetőben lévő 1848/49-es emlékműnél megemlékezést tartottak a helyi közösség és a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület szervezésében. Ez a hagyományos esemény a forradalom és szabadságharc utolsó győztes csatájának állít emléket. Az idei megemlékezés ünnepi szónoka Mohácsi Zoltán, a helyi közösség tanácsának elnöke volt. Mohácsi elmondta, hogy érdemes párhuzamot vonni a múlt és a jelen között.
Fotó: Lakatos János
– Azt gondolom, hogy a kishegyesiek büszkék lehetnek arra, hogy a település neve úgy vonult be a szabadságharc krónikájába, mint az utolsó győztes csata helyszínéé. Nagyon örülök, hogy immár 16. éve az újra felállított emlékműnél a kishegyesiek méltó helyen tudnak emlékezni az őseinkre. Azt gondolom, hogy néha az emlékezésen túl megállhatunk, és párhuzamot vonhatunk a múlt és a jelen között. Mint ahogy az 1848-as időszak küzdelmes időszak volt, úgy most is küzdelmes időket élünk. Igaz, nem fegyverrel kell megvívnunk a csatáinkat, viszont most is szükség van az akaratra, a kiállásra és az összefogásra. Azt gondolom, hogy a kishegyesi közösség rendelkezik ezekkel az erényekkel, és remélem, sikerrel vesszük az előttünk lévő akadályokat – mondta el Mohácsi.
A csatával kapcsolatos tudnivalókról dr. Virág Gábor helytörténészt kérdeztük. Virág elmondta, hogy a csata a magyar seregek jobbszárnyán kezdődött, ami nagyjából ott volt, ahol ma az emlékmű áll. A csata óriási magyar sikerrel zárult, a császárhű Jelašić seregeit a verbászi csatornán túl üldözték. A helytörténész szerint a kishegyesi csata nem tartozott a szabadságharc jelentősebb csatái közé, mert akkor már a magyar hadak vesztésre álltak, és az oroszok elözönlötték az országot. A kishegyesi csatában a magyar félnek, az akkori viszonyokhoz képest, minimális veszteségei voltak. Vélhetőleg 50 hősi halott volt, akiket a csatatéren temettek el – mondta Virág –, majd arról is beszélt, hogy a kisebb létszámú magyar seregeket Guyon Richárd angol származású tábornok vezette. Guyon a szabadságharc leverése után Törökországba szökött, ahol szintén fényes katonai pályát futott be. Vélhetőleg irigyei mérgezték meg.
A megemlékezés alkalmi műsorán fellépett Kőműves Csaba, a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének szavalója, valamint a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Szajkó énekcsoportja. A műsor végén a jelenlévők elhelyezték a kegyelet virágait. A Vajdasági Magyar Szövetség nevében Sándor István, a helyi szervezet elnöke és Lukács Klára alelnök, az önkormányzat nevében Kerekes Zoltán, Kishegyes község alpolgármestere és Szűgyi István, a községi képviselő-testület elnöke, a helyi közösség nevében pedig Mohácsi Zoltán és Csóré Róbert tanácstag koszorúzták meg az emlékművet.
