A statisztikai adatok szerint Szerbiában minden második nő élete során átéli a családon belüli erőszak valamilyen formáját, ők ilyenkor általában a férfiak áldozatai. Arról, hogy férfiak is szenvedhetnek el családon belüli érzelmi, pszichikai, sőt fizikai erőszakot is, ritkán esik szó. A női áldozatok sem beszélnek szívesen az átélt traumákról, de a férfiak még kevésbé hajlanak arra, hogy beismerjék: nők erőszakoskodnak felettük.
A témát a Radio 021 egy Mreža 021 nevű, az Európai Unió által finanszírozott projekt keretében dolgozta fel, nekik nyilatkozott egy 42 éves óbecsei férfi (D. S.), akit a volt felesége pszichikailag terrorizált. Miután a férfi beszámolója szerint felesége életvitele (a háztartás és a gyereknevelés elhanyagolása, hűtlensége és léha életmódja) miatt elváltak és ő elköltözött a családi házból, a nő a gyerekek láthatásával kezdte el zsarolni. Tapasztalata szerint a hatóságok mindig a nőt és az édesanyát védik, ő pedig rendre csak értetlenséggel, gúnyolódással és hitetlenkedéssel találkozott.
Azt, hogy a férfiak szégyellik bevallani azt, hogy a feleségük erőszakoskodik velük, az újvidéki és a nagybecskereki rendőrségi adatok is alátámasztják, ezek szerint az utóbbi öt évben Óbecse község területén csupán egy férfi jelentette be a bántalmazását, Törökbecsén pedig ez a szám öt.
Svetlana Blažin, a törökbecsei Szociális Központ pedagógusa is úgy véli: ha családon belüli erőszak a téma, mindig csak női és gyermekáldozatokra gondolunk, a szégyenérzet miatt Szerbiában a férfi áldozatok ritkán kérik a hatóságok segítségét. Pedig Danijela Glavaški pszichológus elmondása szerint a férfiak a nőkkel azonos módon szenvedhetnek el erőszakos cselekményeket, leggyakrabban az érzelmi erőszak eszközeivel élnek velük szemben a nők, ezek között a sértegetéstől kedve megalázás, megszégyenítés, szexmegvonás és a gyermekekkel való zsarolás is előfordulhat. A fizikai erőszaktól jellemzően befelé forduló, beteg vagy rokkant férfiak szenvednek. Az erőszak okai sokrétűek, ezek között lehet belső bizonytalanság, önbecsülés hiánya, a munkahely elvesztése vagy egyszerűen a nő anyagi vagy más jellegű helyzeti fölénye. Bár a családjogi, büntetőjogi és nemek közötti egyenjogúsági törvény előtt az áldozatnak nincsen neme, nő és férfi egyformán védelemre jogosult, a női áldozatok sokkal inkább számíthatnak a társadalom együttérzésére, mint a férfiak, akik intézményi védelemben is ritkán részesülnek.
A családon belüli erőszak súlyosabb formája bűncselekménynek, enyhébb formája szabálysértésnek minősül. Goran Čimburović, az óbecsei Alapfokú Bíróság elnöke ebben a folyamatban a rendőrség és a bíróság szerepét tartja kiemelten fontosnak. Elmondása szerint az, aki erőszak alkalmazásával, fenyegetéssel vagy durva viselkedéssel veszélyezteti családtagjai nyugalmát, testi épségét és lelkiállapotát, 3 hónap és 3 év közötti börtönbüntetéssel számolhat, a bűncselekmény súlyosabb formáiért pedig 6 hónap és 5 év vagy 2 és 10 év közötti, illetve a bűncselekmény súlyossági fokától függően akár 15 évi börtön is kiszabható.
