Elégedetlenek a temetkezési magánvállalkozások azzal, ahogyan a városi hatalom kezeli a 15 100 polgár által aláírt kezdeményezésüket. Mint ismeretes, a Funero, a Corpus és az Urna temetkezési magánvállalkozások azzal a céllal mozgósították a polgárokat, hogy a városi képviselő-testület módosítsa idén március 31-én meghozott határozatát, amellyel gyakorlatilag monopolhelyzetbe hozta a városi temetkezési közvállalatot. Ahhoz, hogy a vkt napirendre tűzze a kérdést, a szavazásra jogosult polgárok 10 százalékának, vagyis 13 100 aláírásra volt szükség, a petíciót végül 15 100 aláírással adták át Bunford Tivadarnak, a városi képviselő-testület elnökének.
A testület e heti keddi ülésén tűzte napirendre a beadványt. Az elfogadott záradék értelmében a városi szakszolgálatoknak 90 nap áll rendelkezésükre, hogy megvizsgálják a határozat módosításának lehetőségét.
Miskolczi József szerint a városvezetés ellenséges támadásként értelmezte a polgári beadványt, ezért most igyekeznek elodázni a döntést. A Funero temetkezési vállalat igazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, nehezményezi, hogy az ígéretektől eltérően a városi képviselő-testület keddi ülésén csupán egy olyan határozatot fogadtak el, amellyel rábólintanak a polgári kezdeményezés beadására, ahelyett hogy megvitatták volna azt. Emellett azt is sérelmezte, hogy a házelnök nem adott neki lehetőséget, hogy érintettként felszólaljon az ülésen.
Miskolczi szerint a jogi követelményeknek sem tettek eleget, ugyanis a testületnek 60 napja lett volna arra, hogy új határozatot fogadjon el, azzal viszont, hogy a szakszolgálatok 90 napot kaptak a munka elvégzésére, értelemszerűen kicsúsznak ebből a határidőből.
A Mozgalom a Polgári Szabadkáért beadott egy módosítási indítványt, amelynek értelmében a szakszolgálatok javaslata augusztus elsejéig kellett volna, hogy elkészüljön, a vkt pedig ezt követően egy héten belül, tehát augusztus 8-ig vitatta volna azt meg, de ezt a hatalmi koalíció elutasította, tette hozzá.
– Folytatjuk a harcot. A hatályos törvények értelmében az önkormányzatok döntéseit csakis az alkotmánybíróság előtt lehet megtámadni, ami kétéves folyamat. Mi az államigazgatási minisztériumhoz fordultunk, amelytől kértük, hogy közbenjárásukra a kormány helyezze hatályon kívül ezt a határozatot. Beadványunkra a Versenyvédelmi Hivatal is reagált, amely egyértelműen kimondta, hogy itt a konkurencia megsértéséről van szó – mondta Miskolczi, hozzátéve, az EU belgrádi irodájával is kapcsolatban állnak.
Miskolczi szerint az önkormányzat semmibe veszi 15 100 szabadkai polgár akaratát. Ennek alátámasztásaként elmondta, hogy a petíció átadását követően senki sem hívta őket egyeztetésre, ráadásul Bogdan Laban polgármester szerdán elutasította kérelmüket, hogy a sajtótájékoztatót az új városháza egyik irodájában tartsák.
Miskolczi arról is beszámolt, hogy Ilija Maravić korábbi, és Bunford Tivadar jelenlegi házelnök is megkapták Pénzes János püspök levelét, aki sérelmezi, hogy a hatályos határozat értelmében a katolikus egyház nem rendelkezhet vagyona felett, de választ nem kapott.
A magánvállalkozó bejelentette, a városvezetés viszonyulása arra kényszeríti őket, hogy lázadjanak, így innentől kezdeményezésük is más dimenziót kap, polgári megmozdulássá fog növekedni, amely számos vitás kérdést fel fog vetni a jövőben.
– Ha továbbra is semmibe veszik 15 ezer polgár akaratát, tömeges tiltakozást fogunk szervezni, néhány ezer ember biztosan bekapcsolódik majd ebbe. Emellett számos probléma van, amelyek napirendre tűzéséhez bármikor mozgósítani tudunk több ezer polgárt – mondta Miskolczi. Példaként megemlítette, hogy szerinte a szabadkai választói névjegyzék törvénytelen. Abban ugyanis 131 000 polgár szerepel, miközben a városnak 141 000 lakosa van. Ez azt jelentené, hogy 10 ezer kiskorú személy él Szabadkán, miközben csak az általános iskolások száma kilencezer, magyarázta.
