Több irányból is üzenetek hangzottak el a tegnapi nap folyamán Szerbia európai uniós csatlakozásával kapcsolatban. David Mcallister, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője először egy interjúban sürgette a szerbiai és az uniós külpolitika összehangolását, amelyben Belgrádra fájdalmas feladatok várnak. Ivica Dačić külügyminiszter egy konferencián válaszolt a megállapításra, mondván, hogy Szerbia hozzájárulását az Unió külpolitikájához nem százalékokban mérik. A szóban forgó konferencián az EU új globális kül- és biztonságpolitikai stratégiáját mutatták be. A dokumentumban az EU stratégiai előszobájaként tekint a Nyugat-Balkánra.
A European Western Balkans hírportálnak nyilatkozva David McAllister jelentéstevő a Nyugat-Balkán országainak csatlakozásáról beszélt. Fontosnak tartja a régió csatlakozását, viszont nem tartja kellőképpen hangsúlyosnak ezt a témát. Mint megjegyezte, az EU-nak hangosabban és kifejezettebben kell megjelennie a Balkánon. Ami Szerbiát illeti, a jelentéstevő szerint lassan itt az ideje, hogy Szerbia összehangolja kül- és biztonságpolitikáját az EU politikájával. Az persze ismeretes, hogy Szerbia hagyományosan jó gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolatokat ápol Oroszországgal, viszont az is tény, hogy a szóban forgó ország önkényesen megváltoztatná Európa határait, hogy mind jobban kiterjessze befolyását a vele szomszédos országokra, magyarázta McAllister.
A jelentéstevő egyik másik érve az Oroszországgal ápolt kapcsolatok lazábbá tétele mellett az EU-tól származó pénzügyi segítség. Példaként a 2014-es árvizeket említette, amelyeket követően az EU néhány hónap leforgása alatt 172 millió eurót költött humanitárius segélyre és a helyzet helyreállítására. Nem hiszi, hogy Oroszország hasonló mértékben segítette Szerbiát, jegyezte meg a politikus.
Ivica Dačić és David McAllister (Fotó: Beta)
NEM ÁLL LE AZ EU BŐVÍTÉSE
David McAllister szerbiai jelentéstevő szerint senkinek nem kell aggódnia a bővítéspolitika esetleges szigorodása miatt, még akkor sem, ha a közelmúltban megtörtént a Brexit. A Nyugat-Balkán országainak az előttük álló feladatok elvégzésére kell összpontosítaniuk, hiszen hosszú a megoldandó feladatok listája: a jogállamiság és a joguralom erősítése, a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem, a sajtószabadság biztosítása és a nyitott bilaterális kérdések.
Szerbiával kapcsolatban a jelentéstevő a tárgyalási folyamat egészének fontosságát hangsúlyozta, mondván: minden egyes tárgyalási fejezet egyformán fontos. Éppen ezért jó, hogy a napokban megnyílik a 23. és a 24. tárgyalási fejezet, szögezte le McAllister, aki tegnap Belgrádban részt vett a konferencián, amelyen az EU új globális kül- és biztonságpolitikai stratégiáját mutatták be. Mint hozzátette, Szerbia réges-régen megérdemelte, hogy a szóban forgó két fejezet megnyíljék. Ha ez megtörténik, Belgrádnak pontos rálátása lesz, hogy hol tart az igazságügy, az alapvető jogok, a biztonság és a szervezett bűnözés, valamint a korrupció elleni küzdelem terén, magyarázta a politikus, majd a folytatásban Németország feltételeiről ejtett szót. Ebben a témában fontos útmutató a Bundestag Szerbiáról szóló, 2013-ban elfogadott határozata, amelyből pontosan kiderül, mit vár el a csatlakozás folyamatában Németország Szerbiától. A határozat egyik legfontosabb kitétele a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok rendezése. Ez az EU és a Szerbia közötti tárgyalások 35. fejezetének témája. A Belgrád és Pristina közötti párbeszéd szorosan és elválaszthatatlanul kapcsolódik a 35. fejezethez. A brüsszeli megállapodás fontos előrelépés volt ebben a folyamatban, a gond viszont az, hogy a megállapodás alkalmazása igencsak akadozik, vagyis szinte semmi sem történik ezen a téren, szögezte le McAllister, hozzátéve, hogy az EU és Németország a Pristinával ápolt kapcsolatok folyamatos javításának irányába tett lépéseket várja el Szerbiától. Ez azt is jelenti, hogy mind Szerbia, mind Koszovó folytatni fogja útját az EU irányába anélkül, hogy akadályoznák egymás csatlakozását, mondta a jelentéstevő és hozzátette, hogy a kapcsolatok rendezése nem egyenlő Koszovó államiságának elismerésével.
Az EU globális stratégiájával kapcsolatban McAllister sajnálatának adott hangot, amiért a dokumentumot éppen akkor mutatják be, amikor mindenki a Brexittel foglalkozik, hiszen a dokumentum osztatlan figyelmet érdemelne, hiszen rendkívül ambiciózus, megfontolt és átgondolt, illetve alkalmazkodik az aktualitásokhoz.
SZERBIA MEGKEZDTE AZ ÖSSZEHANGOLÁST
Ugyanezen a konferencián Ivica Dačić szerb külügyminiszter mintha részben a jelentéstevő korábbi fejtegetésére reagált volna akkor, amikor közölte: Szerbia hozzájárulását az EU külpolitikájához nem százalékokban kellene mérni. Ebben a témában semmi sem fekete, vagy fehér és nem világos, hogy miért kellene oldalt választani, fűzte hozzá a szerb diplomácia vezetője, majd arról beszélt, hogy a 31. tárgyalási fejezet felülvizsgálati folyamatának megkezdésével a Külügyminisztérium hozzálátott a közös kül- és biztonságpolitika témájának foglalkozásához. A Stabilizációs és Társulási Megállapodás aláírásával Szerbia már 2008-ban saját külpolitikáját az Unióéhoz kezdte igazítani, emelte ki a folytatásban Dačić, aki szerint ha százalékokban kellene kifejezni a külpolitika összehangoltságát, akkor az 99 százalék lenne. Ugyanakkor Szerbia máskor is nyilvánvalóvá tette már, hogy nem támogathatja az EU minden döntését.
– Szerbia stratégiai célja a teljes jogú uniós tagság. Ebbéli igyekezetünket már többször is aláhúztuk és bizonyítottuk. A világ, az EU és a Nyugat-Balkán hatalmas kihívások előtt áll. Ezek a kihívások egyebek mellett a terrorizmus, a migráció, a vallási fanatizmus és a klímaváltozás. Szerbia már eddig is bizonyította, hogy megbízható partner, aki kiveszi részét a Balkán stabilitásának megőrzéséből. A migránsválság enyhítéséből is kivettük a részünket – érvelt Dačić.
A hallgatóság a folytatásban a szerb katonaság az EU és az ENSZ különböző küldetéseiben való részvételéről hallhatott beszámolót. A szerb külügyminiszter elmondása szerint pillanatnyilag a Szerb Hadsereg 336 képviselője vesz részt ezekben a küldetésekben. Ha a lakosság számát veszik alapul, kiderül, hogy ezzel Szerbia első helyet tölt be a régióban és nyolcadikat egész Európában, mondta Dačić. Mint hozzátette, örömmel fogadja, hogy az EU globális stratégiája a hiteles bővítéspolitikában látja az Unió gyümölcsöző jövőjének zálogát.
Az integráció témájához kapcsolódóan Dačić az 5., a 25. és a 26. tárgyalási fejezetek megnyitását jelölte meg célként az év végéig.
Alexander Jung, a belgrádi német nagykövet helyettese szerint Szerbiának hatalmas elismerés, hogy az EU globális stratégiáját ilyen gyorsan bemutatták Belgrádban. Ez is bizonyítja azt, ami a stratégiában is szerepel: az EU a Nyugat-Balkán országait köreiben kívánja látni, szögezte le Jung.
Szinte ugyanezekkel a szavakkal vázolta fel az EU és a Nyugat-Balkán országainak kapcsolatát Nathalie Tocci, Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének tanácsadója: a stratégia úgy tekint a Nyugat-Balkánra, mint saját stratégiai előszobájára, viszont ennek ellenére is szigorú feltételeket irányoz elő a bővítési folyamatban. A dokumentumban szó van a migrációról, a külpolitikai kapcsolatokról és az energetikáról, illetve arról, hogy a Nyugat-Balkán az EU stratégiai előszobája, húzta alá Tocci.
