Kirgizisztán partnerségi szerződést akar kötni az Európai Unióval - közölte csütörtökön Almazbek Atambajev kirgiz köztársasági elnök Angela Merkel német kancellárral Biskekben folytatott tárgyalásain.
A kijelentés jelzés lehet arra nézve, hogy a hagyományosan Oroszország szövetségesének számító közép-ázsiai ország szorosabb kapcsolatokat szeretne a Nyugattal.
A kirgiz törekvés hátterében az áll, hogy az orosz gazdaságot súlyosan érintette az olaj világpiaci árának esése, ezért Moszkva tavaly több milliárd dolláros befektetéseket törölt, amelyeket két kirgiz vízerőmű projektre terveztek költeni.
Atambajev elmondta: hasonló megállapodást szeretne, mint amilyet a kölcsönös kereskedelem és befektetések serkentésére a szomszédos Kazahsztán kötött idén az unióval.
"Nagyon bizakodó vagyok" - jelentette ki Atambajev.
Merkel ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen széles körű megállapodás Brüsszellel összetett feladatnak ígérkezik. "Mindenesetre támogatni fogom önöket, hogy közelebb kerülhessenek az EU-hoz" - hangsúlyozta a kancellár.
A Nyugat, különösen az Egyesült Államok felé irányuló közeledés másik jeleként Biskek elkezdte felülvizsgálni Azimjon Aszkarov ellenzéki jogvédő aktivista ügyét, akit korábban életfogytiglani börtönre ítéltek etnikumközi erőszak és tömegzavargások szításának vádjával. Az ellenzéki aktivista amerikai kitüntetésben részesült 2015-ben, ami súrlódásokhoz, és egy régóta hatályban lévő együttműködési megállapodás felmondásához vezetett Washington és Biskek között.
A hatmillió lakosú egykori szovjet tagköztársaság törvényhozása emellett májusban elutasított egy orosz mintára készített törvénytervezetet, amelynek értelmében szorosabb hatósági ellenőrzés alá kerültek volna a külföldről támogatott civil szervezetek.
A közép-ázsiai ország, amelynek területén egy orosz katonai támaszpont is működik, a 2011-ben hivatalba lépett Almazbek Atambajev elnökségének idején került Oroszországhoz közelebb. De az államfő tavaly decemberben bejelentette, hogy Moszkva nem lesz képes finanszírozni két, összesen több mint 3 milliárd dollár értékű vízerőmű felépítését.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint Kirgizisztán gazdasága nagyban függ az arany- és szénkitermeléstől. A lakosság 40 százaléka szegénységben él. Az egy főre jutó hazai össztermék (GDP) 1120 euró. A legfontosabb devizabevétel a külföldön, különösen Oroszországban dolgozó kirgizek pénzügyi átutalásaiból származik. A rubel értékvesztése miatt azonban tavaly az átutalások dollárban számolva harmadával estek vissza.
Más közép-ázsiai államokban, köztük Üzbegisztánban és Tádzsikisztánban, mintegy 25 évvel a Szovjetunió szétesését követően máig tekintélyelvű rendszerek vannak hatalmon, ugyanakkor Kirgizisztánt nemzetközileg viszonylag stabil demokráciaként értékelik.
