2024. március 28., csütörtök

Matija Bećković Szabadka díszpolgára

A képviselő-testület döntött az idei Pro Urbe-díjazottakról is – Megvitatták a temetkezésről szóló polgári kezdeményezést

Az idei díszpolgári cím odaítélése kapcsán alakult ki a legnagyobb vita a képviselő-testület tegnapi ülésén. Az ellenzék elsősorban azt kifogásolta, hogy a díjra javasolt Matija Bećković nem is született Szabadkán és egyéb itteni kötődései sincsenek. Ezenkívül a Palicsi Állatkert igazgatójának kinevezése és a temetkezési magánvállalkozások polgári kezdeményezése körül alakult ki szócsata.

Az ülés kezdetén a képviselők döntést hoztak öt mandátum megszűnéséről. Bogdan Laban, Ilija Đukanović, Nataša Aleksić, Osztrogonác Simon és Horvát Tímea helyett, akik kinevezett tisztségekre távoztak, a jövőben a padsorokban Srđan Marjanović, Pero Šuluka, Nataša Marušić, Dorogi Erika és Balassa Miklós ülnek majd.

A képviselők vita nélkül elfogadták az önkormányzat 2015-ös egységesített zárszámadását, valamint két részletes szabályozási terv kidolgozását. Ezek a Kér, a Prozivka és a Bajnát helyi közösségek területére, illetve a Zorka és a Sétaerdő helyi közösségek területének egy részére (a Dr. Bodrogvári Ferenc utca, a Szabadka–Budapest vasútvonal, a Koszovó utca, a Szabadka–Zombor vasútvonal és Proletár brigád utca közötti részre) vonatkoznak.

A képviselő-testület jóváhagyta, hogy a Szabadkai Távfűtőművek elálljon a távfűtési rendszer korszerűsítésére jóváhagyott kölcsön fennmaradó összegének felhasználásától. Az önkormányzat, a közvállalat és a szerbiai kormány 2012-ben kötöttek egy háromoldalú megállapodást ezen kölcsönre vonatkozóan, amelynek értelmében a Távfűtőművek 4,6 millió eurós kölcsönhöz jutott, amelyből a távfűtőrendszer korszerűsítését kellett elvégezni. Ez egy országos program része volt, amelyben kilenc szerbiai város hőtelepei vettek részt. A szabadkai közvállalat a kölcsönből 2,8 millió eurót használt fel, a mostani döntés által pedig eláll a fennmaradó 1,8 millió euró felhasználásától, így azt átütemezhetik a többi érintett város hőtelepei részére.

(Fotó: Molnár Edvárd)

(Fotó: Molnár Edvárd)

A legnagyobb vita a Díszpolgári cím idei díjazottjára vonatkozó napirendi pont körül alakult ki. Erre az elismerésre az idén három jelölés érkezett: az Észak-bácskai Körzet Szerb Egyesületeinek Szövetsége Matija Bećković akadémikust jelölte, a Bunjevačko kolo Horvát Művelődési Központ Cilika Dulić Kasibát, míg Deniz Ahmetagić dr. Esad Ahmetagić egyetemi tanárt javasolta. Az elismeréseket odaítélő bizottság döntése értelmében a város a díszpolgári címet idén Matija Bećković költőnek ítéli oda.

Tomislav Žigmanov, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének elnöke, a DP frakciójának tagja elmondta, a bizottság egyedüli tagja volt, aki nem támogatta a javaslatot, mégpedig egy lényegi hiányosság miatt, ugyanis Bećković nem Szabadkán született és semmilyen módon nem kötődik ehhez a városhoz, ez pedig szerinte formai szempontból diszkvalifikálja őt. A képviselő arra is kitért, hogy az író politikai tevékenysége a kilencvenes években ellentétes volt a Szabadkára jellemző politikával, amely a béke és a békés megoldás mellett tört lándzsát.

Miroslav Milojević, a Mozgalom a polgári Szabadkáért (MaPSZ) képviselője elmondta, az egyik legjelentősebb élő szerb irodalmárról van szó, ő azonban Bećković személyiségének politikai dimenziói miatt támogatja a javaslatot. Kiemelte, hogy Bećković 1992-ben az akkori DEPOS ellenzéki koalíció jelöltje volt Slobodan Miloševićtyel szemben, illetve idézte az író áprilisban a NIN magazinnak adott interjúja egy részét. Ebben Bećković többek között a következőket nyilatkozta: „A szerb politikai színtéren mintha nem is pártok, hanem színházi társulatok működnének, mintha mindannyian színészek lennének, akiknek a szövegét valaki más írta, nem a nép által megválasztott politikusok. A kormányfő az előző színházi évadban a nacionalista szerepét alakította, most pedig a mundialistát. Nem egy nagy színész, de jobb, mint gondoltam. Mindenesetre, nem felelős azért, amit beszél” – idézte Milojević. Hozzátette, Bećković aláírója volt annak a levélnek, amelyben az április 24-i választások után értelmiségiek egy csoportja a kormányfőtől a választási eredmények tiszteletben tartását követelte.

Josipa Ivanković, a MaPSZ frakcióvezető-helyettese is azt rótta fel, hogy megszegték a bizottság ügyrendjét azzal, hogy egy nem szabadkai születésű személyt javasoltak, illetve, mint hozzátette, nincs róla meggyőződve, hogy Bećković méltó arra, hogy a várost képviselje.

Saša Vučinić, a DP körüli koalíció frakció vezetője elmondta, tiszteli Bećković munkásságát, de szerinte ezzel az erővel jövőre akár Cristiano Ronaldo is Szabadka díszpolgára lehet. Mint mondta, vannak a városnak is élő nagyjai, de őket senki se javasolta.

Aleksandar Grubor, a haladó párt vezette Aleksandar Vučić – Szerbia győzedelmeskedik frakció képviselője elmondta, egy olyan csúcsértelmiségről van szó, akinek a munkásságát csak idővel tudjuk valóban értékelni, és mindenképp kiérdemelte, hogy a város díszpolgára legyen. Szerinte ehhez nem kell a város szülöttének lenni, és Bećković biztosan méltó módon képviseli majd Szabadkát itthon és a világban is.

Huzsvár József (MaPSZ) azon félelmének adott hangot, hogy jövőre a hatalmi koalíció személyesen a vajdát fogja javasolni, miután megtörtént a politikai összeborulás Kulán. Volt párttársainak azt üzente, reméli, a keresztény megbocsátás vezérli a szavazásnál az ujjaikat, nem pedig a kollektív amnézia.

A javaslatot 42 igen, 13 nem szavazattal két tartózkodás mellett szavazták meg.

Vita nélkül fogadták el az idei Pro Urbe-díjasok névsorát. Erre az elismerésre tíz jelölés érkezett, a bizottság végül a következő jelölteket javasolta: Živorad Đurić kriminalisztikai szakjogászt, akit a Žarko Zrenjanin Általános és Középiskola jelölt, dr. Kata Dulić növényvédelmi szakmérnököt, a Horvát Akadémiai Társaság jelöltjét, valamint Bíró Lívia okleveles közgazdászt, akit dr. Bagi Bojan, Barlai Edit, dr. Goran Bićanin, Csíkos László, Dolinszky Gábor, prof dr. Jelena Hadži Birovljev, Nagy Katalin, Orosz Attila, Paskó Csaba, Pásztor István, Ricz Gábor és Romić Gizella jelöltek.

Elfogadták azt a rendeletet is, amelynek értelmében az önkormányzat betakaríthatja a jogtalanul használt mezőgazdasági területekről a terményt és értékesítheti. A köztársasági mezőgazdasági felügyelő 35 hektárnyi állami földterületen állapította meg a jogtalan birtokbavételt és megmunkálást, a határozat erre vonatkozik.

Kinevezték a Palicsi Állatkert igazgatóját, Petar Savić okleveles közgazdász, eddigi megbízott igazgató személyében, és egyben elutasították dr. Tatjana R. Savković ellenjelölt óvását.

Ezzel kapcsolatban Miroslav Milojević (MaPSZ) elmondta, megengedhetetlen, hogy azért utasítják el az ellenjelöltet, mert magasabb végzettséggel rendelkezik a megköveteltnél. Kifejtette, ebben az esetben a politikai háttér hiányáról van szó, és szerinte visszatérünk a kommunista gyakorlathoz, és újra bevezetjük a politikai megfelelőség kategóriáját, de mint hozzátette, reméli, hogy az egypárti diktatúra nem tér vissza. Arra kérte a képviselőket, hogy gondolják át, és az okleveles közgazdász helyett az állatkert élére kerüljön egy szakember, a biotechnológiai tudományok doktori címével rendelkező R. Savković.

A Milojević és a haladó párti Stevan Bakić közötti személyeskedésektől sem mentes szóváltást követően szavazattöbbséggel elfogadták a javaslatot.

Vita nélkül fogadták el a Városi Vagyonjogi Ügyészség 2015. évi munkájáról szóló jelentést és Szabadka város polgári jogvédője 2015. évi beszámolóját.

Az utolsó napirendi pont a Miskolczi József által átadott polgári kezdeményezésre vonatkozott. Mint ismeretes, három temetkezési magánvállalkozás 15 100 aláírást gyűjtött össze, amelyben kérik a testülettől, hogy módosítsa a temetkezésről és temetkezési szolgáltatásokról szóló márciusban elfogadott határozatát, és tegye lehetővé a konkurencia részvételét ebben az üzletágban.

A javasolt záradék értelmében az önkormányzat illetékes titkárságainak 90 napon belül kell áttekinteniük egy új határozat elfogadásának lehetőségét.

A záradékra módosítási indítványt adott át a Mozgalom a polgári Szabadkáért. Mint Đorđija Aksentijević, a frakció tagja elmondta, a képviselő-testület a statútum értelmében köteles lenne 60 napon belül véleményt nyilvánítani, azzal viszont, hogy a titkárságoknak 90 napot adtak a téma feldolgozására, ezt nem tudják tiszteletben tartani.

Nágel János, a VMSZ frakcióvezetője pontosítani kívánt és elmondta, a képviselő-testületnek nem új határozatot kell hoznia 60 napon belül, hanem két dolgot tenni: megtartani a vitát és a beterjesztőknek válaszolni, ez pedig éppen ezen az ülésen zajlik.

Hozzátette, a temetkezés nem egy egyszerű probléma, nem lehet gyorsan megoldani, de a VMSZ mindenképp amellett száll síkra, hogy ezt a területet a hatályos előírásokkal összhangban rendezzék.

A képviselők szavazattöbbséggel döntöttek a MaPSZ módosítási indítványának elutasításáról és a Városi Tanács beterjesztésének elfogadásáról.