2024. március 28., csütörtök

Második esély a guantánamói rabok számára

Az USA kubai fogolytáborából már vasárnap Szerbiába szállított valamikori iszlamisták egyikének sajtóértesülések szerint megváltozott a világnézete

A guantánamói börtöntelepről vasárnap Szerbiába szállított rabok nem valamelyik szerbiai büntetés-végrehajtási intézetbe kerülnek, hanem szabadon élhetnek az országban, erősítette meg Kyle Scott, az Amerikai Egyesült Államok belgrádi nagykövete, mondván, hogy a jemeni Abdul Rahman Ahmedot (37) – akinek tizenkét álneve van – és a tádzsik Omar Hamzayavich Abdulayevet (37) – neki négy álneve van – integrálni fogják a szerbiai társadalomba.

A szerbiai államvezetés nevében Scott közölte, hogy a szerb kormány már megkezdte a két férfi integrálását segítő intézkedések foganatosítását.

A nagykövet ismételten köszönetet mondott Szerbiának, amiért hozzájárul a guantánamói fogolytábor felszámolásához, és befogadja a két volt rabot, majd reményét fejezte ki, hogy a férfiak hamarosan megtalálják helyüket a szerbiai társadalomban.

Szerbia egyike annak a tizenöt európai államnak, amely kész volt guantánamói rabokat fogadni.

A tádzsik Abdulayev elszállításáról már hat évvel ezelőtt döntés született, négy minisztérium – a külügyi, a védelmi, az igazságügyi és a belbiztonsági –, továbbá a vezérkari főnökök egyesített bizottsága és az Országos Hírszerzési Igazgatóság Hivatala hagyta jóvá. Ahmed elszállításáról tavaly októberben döntött egy felülvizsgálati bizottság, miután megállapította, hogy a jemeni férfi nem jelent fenyegetést az amerikai nemzetbiztonságra.

Államokbeli sajtóhírek szerint bár Ahmed korábban az al-Kaida alacsonyabb rangú harcosa volt, Guantánamóban megváltozott a világnézete, megtanult angolul, és befejezte középiskolai tanulmányait. A sajtó azt is a javára írja, hogy 2012 óta jórészt betartotta a börtön szabályait. Mindkét férfit Afganisztánban fogták el 2001-ben.

MONTENEGRÓ ÉS OLASZORSZÁG IS BEFOGADOTT

Montenegróba június végén, Olaszországba pedig hétfőn szállítottak át egy-egy rabot. Ezzel 76-ra csökkent a Kuba szigetén található fogolytáborban fogvatartottak száma. A tisztségéből januárban távozó Barack Obama amerikai elnök már 2008. évi kampányában azt ígérte, hogy bezárja az eljárás nélküli elzárásokról és kínzásokról elhíresült, a 2001. szeptember 11-én elkövetett New York-i és washingtoni terrortámadások után létrehozott börtönt.

Szakértők szerint szinte minimális az esélye annak, hogy a vonakodó kongresszuson sikerül keresztülvinni egy Guantánamo bezárására vonatkozó törvénytervezetet. A katonai börtön felszámolása ugyanis azzal járna, hogy több tíz esetlegesen közveszélyes lakójának az USA fegyházaiban kellene megfelelő helyet találni, ezt viszont jelenleg jogszabályok tiltják. A republikánusok ellenzik, hogy a guantánamói foglyokat amerikai börtönökbe szállítsák át, és készek akár bírósághoz is fordulni, ha Obama ezt elnöki rendelettel oldaná meg.

Guantánamóban egykor 800 foglyot tartottak elzárva. A kormányzat nagyjából húsz körülire szeretné csökkenteni a rabok számát, ami már olyan alacsony, hogy nem érné meg fenntartani a börtönt. A nyolcvanból harminc foglyot fogadnának be más országok. Az átszállítás folyamatát a külügyminisztérium még a nyár folyamán szeretné befejezni.

A „MEGTÉRT” HARCOSOK MÚLTJA

A New York Timesban mindkét férfi ügyirata megjelent. Eszerint a jemeni Abdul Rahman Ahmed földműves családban nőtt fel, és hazájában soha nem részesült formális katonai kiképzésben, de már gyermekkorában megtanult kalasnyikovot és egyéb lőfegyvereket használni. A férfit állítólag lenyűgözték a csecsen hőstörténetek, annyira, hogy Csecsenföldre szándékozott utazni és segíteni muszlim testvéreinek az oroszok elleni küzdelemben. Egyik ismerőse azt ajánlotta neki, utazzon először Afganisztánba, és vegyen ott részt katonai kiképzésben. Ahmed megfogadta a tanácsot, és először Pakisztánba, onnan pedig Afganisztánba utazott, s ott tálibokkal, majd az al-Kaida vezető harcosaival került kapcsolatba. Abban az időben állítólag sokat foglalkozott a muszlim világ helyzetével és az USA szerepével a közel-keleti feszültségekben.

Ezt követően került az al-Kaida egyik kiképzőtáborába, és 57 napot töltött ott. Elsősorban lőfegyverek, taposóaknák és robbanószerkezetek használatára tanították meg, valamint öngyilkos merényletek végrehajtására képezték ki. A potenciális öngyilkos merénylőket külön vallási képzésben részesítették, valamint abban a megtiszteltetésben részesültek, hogy megismerkedhettek az al-Kaida magasabb rangú harcosaival.

A kiképzést követően azt az utasítást kapta, hogy egy csoporttal térjen vissza Jemenbe, és hozzon létre al-Kaida-bázist. Ahmed már korábban megismerkedett Oszama bin Ládennel. Kiképzésének a befejeztét követően, 2001 első felében állítólag jelen volt azon a találkozón, amelyen bin Láden és az al-Kaida vezető tisztjei egy olyan terrortámadásról beszélgettek, amelyet az USA területén hajtanának végre, és amelyet követően az USA megtámadná Afganisztánt. 2001 második felében Ahmed egy robbanásban megsérült, így került először kórházba, majd az USA katonai erőinek a kezébe.

Omar Hamzayavich Abdulayev tizenhárom éves korában került kapcsolatba szélsőséges iszlamista mozgalmakkal, miután családjával menekülni kényszerült Tádzsikisztánból. A New York Timesban megjelent dokumentum szerint egy afganisztáni menekülttáborban először a Tádzsikisztáni Iszlám Mozgalom (IMT) tagja lett, később pedig feltehetőleg az Üzbegisztáni Iszlám Mozgalomhoz (IMU) is csatlakozott. Később több magas rangú al-Kaida-harcossal is kapcsolatba került.

Szintén Afganisztánban képezték ki. Elsősorban a mérgek és különböző vegyi anyagok használatára tanították meg, de megismerkedett a robbanószerekkel is, valamint öngyilkos merénylőnek is kiképezték. Mikor letartóztatták, kézitáskájában több füzetet is találtak különféle mérgek és vegyi fegyverek formulájával, de lőfegyverek, robbanószerkezetek tervrajzai, rajzai is szerepeltek a füzetben. A férfit egy rutin közúti ellenőrzés során fogták el. Azért lett gyanús, mert nem tudott érvényes személyi dokumentumot felmutatni.