2024. március 28., csütörtök

Bűnös bőrűek?

Régóta méregetik egymást gyanakodva az egyesült államokbeli afroamerikaiak (fekete bőrű lakosok) és a fehér rendőrök. A bizalmatlanság egyik fő oka a kölcsönös félelem. Merthogy mindkét oldalon akadnak olyanok, akik gyorsan fegyvert rántanak, és tüzet nyitnak a másikra.

Az utóbbi időben több heves tiltakozás bontakozott már ki az USA-ban, amiért fehér rendőrök túlkapásokat követtek el feketék ellen. Olykor-olykor valószínűleg ok nélkül lőtték le egyik-másik négert.

A tragédiákon túlmenően az afroamerikaiakat az háborítja fel leginkább, és sarkalja utcai tiltakozásokra, hogy a lövöldöző egyenruhások többsége megússza a történteket.

Tavaly például a rendőri intézkedés közben megölt 1152 személy harminc százaléka volt fekete. Az afroamerikaiakra majdnem két és félszer gyakrabban nyitottak tüzet vagy ölték meg őket lőfegyverrel, mint a fehéreket.

A rendőrök fegyverhasználatát azonban az esetek 97 százalékában jogszerűnek minősítették az illetékesek. Nyilván figyelembe vették azt a törvényi előírást is, mely szerint a rend őre már akkor is lőhet, ha veszélyben érzi saját testi épségét.

Az átlagemberek egy része azonban elképzelhetőnek tartja, hogy mindez azért történik, mert a fehér rendőrök sokszor nem ugyanúgy bánnak a más bőrszínűekkel.

A korábban is létező lövöldözős esetek az elmúlt években társadalmi viharokat gerjesztettek. Sőt időnként véres zavargásokká, összecsapásokká, fegyveres leszámolásokká fajultak, ami miatt olykor szükségállapot kellett hirdetni a legveszélyesebb helyszíneken.

A fehér rendőrök indokolatlannak tartott, de legalábbis megmagyarázhatatlan brutális fellépései és halálos kimenetelű intézkedései (amelyek áldozatai feketék) egyre nagyobb nyilvánosságot kapnak. Az erőszakos eljárásokról ugyanis videofelvételek készültek, s felkerültek a közösségi hálóra. Az erőteljes felháborodás elsősorban ennek a következménye.

Új civil mozgalom is született, a Black Lives Matter (BLM), amely már a nevében is arra utal, hogy meg kell becsülni a fekete bőrű emberek életét. A nagy port kavart hatósági akciók nyomán kirobbant tüntetések résztvevői és az immár nemzetközivé terebélyesedett mozgalom tagjai azzal vádolják a fehér rendőröket, hogy eldobható, vacak, értéktelen embereknek tartják az afroamerikaiakat. A megvádoltak viszont azt állítják, hogy a BLM a rend őreinek megtámadására és megölésére buzdít, miközben az ország gondjaiért a rendőrséget hibáztatja.

Az afroamerikaiak elleni túlkapások különösen 2014 nyara óta érzékeny téma az USA-ban. Mindazonáltal a gyanús esetek nem ritkulnak, sőt szinte már ismétlődnek.

Legutóbb a múlt héten szabadult el a pokol. Előbb Louisianában, majd Minnesotában lőtt agyon fehér rendőr egy-egy fiatal, fegyvertelen fekete férfit. A halálesetek miatt sok amerikai városban szerveztek békés (rasszistaellenes) tiltakozást, rendőri biztosítással. Néhány helyen azonban bosszúszomjas négerek a rendőrökre lőttek.

Az orvtámadások Dallasban vérfürdővé váltak. A texasi városban ugyanis a békésen tiltakozó menetet kísérő rendőrök közül lesből ötöt lelőttek, hetet megsebesítettek.

A helyzet rendkívül kellemetlen, hiszen Dallasban – az amerikai nagyvárosokhoz képest – alacsony a rendőrök által elkövetett emberölések száma. Még a helyi rendőrség főnöke is fekete. Ráadásul emberei nagyon sokat tettek az elmúlt években azért, hogy megfékezzék az erőszakot, visszaszorítsák a bűnözést.

Persze azon sem kell meglepődni, hogy az amerikai rendőrök gyorsan pisztolyt rántanak. Tudják, hogy honfitársaik bármelyikénél lehet lőfegyver. Az országban ugyanis régóta az állampolgárok alkotmányos joga a fegyvertartás, amivel sokan élnek is. A gyártó cégek örömére, amelyek a jól jövedelmező üzletet féltve sikeresen akadályozzák a szigorítás és korlátozás minden formáját.

A rendőrök ezért szinte mindig arra számítanak, hogy akikkel szemben intézkedni akarnak, valószínűleg fel vannak fegyverkezve. A megérzésüket a statisztikák is alátámasztják.

A kormányzati kimutatásokból származó tengernyi számadat között sok furcsaságot is találni. A bűn színe. Faj, bűnözés és igazságszolgáltatás Amerikában (The Color of Crime. Race, Crime, and Justice in America. New Century Foundation) című kiadványban található például az az információ, amely szerint a 2013-ban elkövetett csaknem 660 ezer erőszakos fajközi bűncselekmény 85 százalékát (a lakosság 12-13 százalékát alkotó) afroamerikaiak követték el. Az összefoglalóból az is kiderül, hogy a közösségből (2013-ban) 27-szer gyakrabban támadtak fehérekre, mint fordítva.

A hétköznapok tapasztalatai ugyanakkor azt igazolják, hogy az amerikai feketék szegényebbek, rosszabb iskolákba járnak, és sokkal nagyobb arányban kerülnek börtönbe, mint a fehérek.

Az elmúlt évtizedek társadalmi és jogi változásai ellenére még mindig rengeteg az előítélet. Sőt rasszizmus is tapasztalható az országban. Nyilván nem mindenütt, de a déli államokban egészen biztosan.

Nem javult lényegesen a fekete lakosság és a fehér rendőrök közötti feszült viszony sem. Olyannyira nem, hogy a múlt héten történtek után maga Barack Obama elnök is kénytelen volt elismerni: a rendőri túlkapások nem elszigetelt incidensek, hanem az amerikai bűnügyi igazságszolgáltatás rendszerében meglévő faji egyenlőtlenségek jelei.

A feszültségeket nem csillapította az sem, hogy 2008-ban Obamát választották az ország vezetőjévé. A gyökeres változásokhoz alighanem sokkal többre lesz szükség.