Afganisztán, Irak és a menekültek megmentését szolgáló földközi-tengeri művelet egyaránt szerepelt a varsói NATO-csúcs szombati témái között. A tagállamok állást foglaltak a közös védelem és a közös alapértékek mellett, a terrorizmussal szembeni védelmi és elrettentő erő fokozásának, az euroatlanti térség és Európa egységének, az Oroszországgal folytatandó párbeszédnek a fontosságát hangsúlyozták. Orbán Viktor szerint a varsói döntések nem rúgják fel a korábbi NATO–Oroszország megállapodásokat.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a sajtónak elmondta: a NATO kiképző és képességfejlesztő missziót kezd Irakban a helyi fegyveres erőknél, támogatást nyújt Jordániának, új hírszerző központot létesít Tunéziában, hogy ezzel is segítse az ország különleges erőinek munkáját. Mint közölte, a NATO-tagállamok vezetői elvileg jóváhagyták, hogy a NATO légtérellenőrző AWACS-gépei közvetlen támogatást nyújtsanak az Iszlám Állam ellen Irakban és Szíriában harcoló, amerikaiak vezette koalíciónak. A főtitkár egyben bejelentette, hogy a NATO új haditengerészeti hadműveletet indít a Földközi-tengeren (Operation Sea Guardian). Tájékoztatást adott arról is, hogy a tagállamok átfogó támogatási csomagot hagytak jóvá Kijev számára, Ukrajna NATO-tagsága ugyanakkor egyelőre nem kerül napirendre. Stoltenberg a Petro Porosenko ukrán elnökkel közösen tartott sajtóértekezletén kijelentette: a NATO nem ismeri el és soha nem is fogja elismerni a Krím elcsatolását. A NATO-főtitkár szerint a tagországok megállapodtak abban, hogy fenntartják a szövetség stabil katonai jelenlétét Afganisztánban, és elkötelezték magukat amellett, hogy 2020 végéig folytatják az afgán biztonsági erők finanszírozását.
A Varsói Nyilatkozat a Transzatlanti Biztonságról című, szombaton elfogadott dokumentum felhívja a figyelmet korunk biztonsági kihívásaira, így a terrorizmus terjedésére, a főleg Ukrajnával kapcsolatos orosz magatartásra. A nyilatkozat szerint a kollektív védelem továbbra is a NATO alapvető felelőssége, a szervezet elrettentő és védelmi ereje a nukleáris és a hagyományos fegyverek, valamint a rakétavédelmi képesség megfelelő ötvözésén alapul. Fokozni kívánják erőik jelenlétét a szövetség keleti részén, erősíteni akarják védelmüket a kibertámadásokkal és a hibrid fenyegetésekkel, akárcsak az euroatlanti térségen kívülről várható esetleges ballisztikus rakétatámadásokkal szemben. A nyilatkozat jóváhagyói készek az értelmes párbeszédre Oroszországgal. A szövetség ténylegesen hozzá akar járulni a menekült- és migránsválság kezeléséhez az Égei-tengeren.
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke kifejtette: miután a közép-kelet-európai országok beléptek az észak-atlanti szövetségbe, éveken át vita tárgyát képezte, hogy csupán a tagság mellett „maradunk vagy továbbmegyünk és a NATO-katonai képességeket is telepítjük”. „Senki nem akarta úgy biztonságba helyezni Közép-Európát katonailag, hogy közben ellenségünkké tesszük Oroszországot” – hangsúlyozta. „A korábbi NATO–Oroszország megállapodásokat nem rúgjuk fel, mégis néhány közép-európai országban rotációban, de folyamatosan katonai jelenlét lesz, és néhány másik országban, így Magyarországon is katonai vezetési pontot helyezünk el” – foglalta össze a csúcson hozott döntés lényegét. A kormányfő arról is szólt: magyar kezdeményezésre a NATO is segítségül szolgál a migráció elleni küzdelemben. „A magunk oldalára állítottuk a NATO-t: kimondtuk, az illegális migrációt meg kell állítani, a külső határokat meg kell védeni, az ellenőrzés nélküli beáramlás nemcsak civil, hanem katonai biztonsági kockázatot is hordoz” – mondta Orbán Viktor.
A tagállamok vezetői különféle megbeszéléseket tartottak a Brexit témájában is. Barack Obama amerikai elnök például arra kérte Angela Merkel német kancellárt, hogy a britek EU-ból való távozása után az EU és Nagy-Britannia között legyen „szoros kapcsolatrendszer” és egy ehhez vezető „rendezett átmenet”. Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere brit kollégájával, Philip Hammonddal ugyancsak áttekintette a brit népszavazás nyomán előállt helyzetet.
A NATO következő csúcsértekezletét jövőre Brüsszelben tartják – jelentette be Jens Stoltenberg a csúcstalálkozó végén.
