Szinte pontosan öt évvel azután, hogy a Magyar Ház előtt több tucat újságíró és közéleti személyiség tiltakozott a Magyar Szó akkori főszerkesztőjének leváltása ellen, tegnap a Magyar Nemzeti Tanács tizennyolcadik rendes ülésével párhuzamosan ismét tüntetéstől volt hangos az utca az MNT székháza előtt. Ezúttal mintegy százötven újságíró, közéleti személyiség és polgár tiltakozott a Magyar Szó és a Hét Nap alapító okiratainak módosítása, valamint a vajdasági magyar médiában jellemző helyzet ellen. „ A sajtó szabadságát kívánjuk” – üzenték a tüntetők, akiknek a hangja a Magyar Ház tanácstermében is visszhangzott.
Jerasz Anikó: A jövőben azok a magyar egyetemisták is elnyerhetik az ösztöndíjat, akik önhibájukon kívül nem magyarul végezték tanulmányaikat (Molnár Edvárd felvétele)
Az ülés az MNT felsőoktatási ösztöndíjprogramjáról, demonstrátori ösztöndíjrendszeréről és a Várady kiválósági ösztöndíjhiteléről szóló határozatok módosításával kezdődött.
Az apróbb nyelvi finomítások mellett a határozatba beépítették azon építő jellegű észrevételek némelyikét, amelyek az utóbbi években érkeztek a tanácshoz – indokolta az első beterjesztést Jerasz Anikó (Magyar )Összefogás), a Végrehajtó Bizottság elnöke. A jövőben azok a magyar egyetemisták is elnyerhetik az ösztöndíjat, akik önhibájukon kívül nem tudták sem általános, sem középiskolai tanulmányaikat magyar tannyelven végezni. A módosításban tizenkilenc olyan helyi önkormányzatot sorolnak fel, ahol a magyar nyelvű oktatás hosszú ideje megszűnt. A pályázók nyelvtudását az MNT alapította bizottság fogja felmérni. A pályázókat a történelmi egyházak valamelyikének vagy a pályázó lakhelyén működő magyar, művelődési jellegű civil szervezetek valamelyikének kell javasolnia, ezt követően járulhatnak a nyelvtudást felmérő bizottság elé.
A másik módosítás a nagycsaládban nevelkedő gyermekeket érinti: ők a jövőben az alapösszegen felül plusztámogatásra számíthatnak. A harmadik módosítás értelmében az ösztöndíjasok végső rangsorát a tanács elnöke írja alá, nem pedig a Végrehajtó Bizottság.
Tari István (VMDK–Csonka Áron) szerint jó, ha bővül a támogatottak köre, viszont úgy véli, külön ösztöndíjalapot kellene létrehozni, úgy lehetne a leghatékonyabban kezelni az ösztöndíjak odaítélését.
Több felszólaló is abbéli aggályainak adott hangot, hogy a pályázók magyar nyelvtudásának felmérése nem objektív, független folyamatban valósul meg. Mások szerint ezzel a módosítással az MNT kegyelemdöfést ad a magyar nyelvű oktatásnak.
A folytatásban az MNT demonstrátori ösztöndíjáról szóló határozat módosításával kapcsolatban Perpauer Attila (MÖ), a Tájékoztatási Bizottság elnöke mondta el, hogy ez a módosítás is kedvez azoknak a diákoknak, akiknek nem volt lehetőségük magyarul végezni általános és középiskolai tanulmányaikat.
Ezen beterjesztésekkel, azaz az elhangzó kritikákkal kapcsolatban mgr. Hajnal Jenő (MÖ), az MNT elnöke közölte, hogy a korábban nem magyarul tanuló, leendő egyetemisták magyar nyelvtudását kompetens, független és objektív bizottság fogja felmérni, amelyben a történelmi egyházak képviselői is helyet kapnak. Hajnal szerint egyetlen magyar embernek, fiatalnak sem szabad hátat fordítani, hanem egy számukra új világ ajtajait kell előttük megnyitni.
A Várady kiválósági ösztöndíjhitelről szóló határozat módosítása a még szélesebb támogatást segíti elő – emelte ki beterjesztőként Jerasz. Ezentúl Váradyi-ösztöndíjprogram lesz a hivatalos elnevezés. Két párhuzamos kiírás lesz évente, egy a mester-, egy pedig a doktori képzésre. A mesterképzésen résztvevők a jövőben ösztöndíjat kapnának, nem hitelt. A doktori képzésben résztvevők továbbra is hitelben részesülnének, ám a jövőben nem tíz, hanem húsz személy élhetne ezzel a lehetőséggel.
Az Európa Kollégiumban való elszállásolásról szóló határozat módosítása kapcsán a jövőben a kollégium is elérhetővé válna azok a diákok számára, akik önhibájukon kívül nem magyarul végezték tanulmányaikat, valamint törlődne a 30 kilométeres távval kapcsolatos kikötés.
ÁTSZERVEZÉS AZ ÉSZSZERŰSÍTÉS JEGYÉBEN
Az ülés folytatásában a médiához kapcsolódó beterjesztések kerültek napirendre. A tanács tagjai először Ökrész Rozáliának, a Magyar Szó Lapkiadó Kft. igazgatójának a lapot érintő időszerű kérdésekről összeállított beszámolóját hallgathatták meg. A főképpen a napilap átszervezését taglaló jelentésben az igazgatónő abbéli véleményének adott hangot, hogy az előző átszervezés, amelynek során három lábra állították a napilapot, az addig jól működő deszkrendszer felbomlását okozta.
– A hatékonyabb lapszerkesztés érdekében újítunk a munkamegosztáson. Lépéseket foganatosítunk a Deszk Újvidékre helyezésére, ami megkönnyíti a kommunikációt és a szervezési munkát, csökkenti a hibalehetőséget, és kihat a lap színvonalára. Az újvidéki szerkesztőséghez tartozik majd a Belpolitika rovat, a címoldal és minden egyéb rovat, amely eddig is ott volt. A szabadkai szerkesztőséghez tartozik majd továbbra is a Művelődés rovat, a Hétvége melléklet és a Szabadka oldal, a zentai és a topolyai szerkesztőségek feladatköre marad a régi. A parlamenti, minisztériumi döntések, az ott folyó szakmai tevékenység követése akkor működött jól mindig is, amikor a Deszk és a szakmailag felkészült szerkesztők egy helyen voltak, az újságírók pedig napi szinten tudták követni a közösségük számára fontos történéseket – fogalmazott Ökrész, majd aláhúzta, hogy az átszervezés a közszférában foganatosított megszorítások, a támogatási rendszerben fellépett csökkentések miatt is megkerülhetetlen.
Ugyanebben a szellemben szólalt fel Újhelyi Lukács, napilapunk Taggyűlési Jogokat Gyakorló Testületének elnöke, aki a köztársasági és a tartományi megszorítások terhe kezelésének nehézségeit hangsúlyozta.
A Magyar Szót több alkalommal is átszervezték és minden változást hatalmas közérdeklődés, adott esetben kritika kísért – emelte ki Nyilas Leonov Anita (MÖ), az MNT alelnöke, majd arra emlékeztetett, hogy a Vajdasági Magyar Szövetséget korábban, az MNT más összetételeinek idejében, szintén a politikai nyomásgyakorlás vádja érte. Paskó Csaba (MÖ), a VB tagjának értékelése szerint sehol a világon nincsen független napilap, egyedül objektív lehet egy napilap. A VB tagja a továbbiakban napilapunk mulasztásaira, a napokban elkövetett szakmai hibákra is rámutatott, valamint abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy felsőfokú végzettség nélkül senkinek nem lenne szabad újságírónak neveznie magát.
Náray Éva (MÖ) nem kifogásolja a Magyar Szó átszervezését. Mint kifejtette, örül, hogy a Magyar Szó újvidéki szerkesztősége ismét fontosabb szerepet kap, hiszen több érv is amellett szól, hogy napilapunk központja érdemben is Újvidéken legyen. Náray a Magyar Ház előtt zajló tüntetésre is kitért, aláhúzván: most azok is a tüntetők között voltak, akik öt évvel ezelőtt támogatták és megindokolták a Magyar Szó akkori főszerkesztőjének leváltását.
Tari véleménye az, hogy a Magyar Szóban jellemző események a vajdasági magyar közösségben történő folyamatokat tükrözik. Nincsen jogfolytonosság, folyamatosan átalakítják a szerkesztőségeket – hangsúlyozta Tari, majd a napilap színvonala ellen sorakoztatott fel érveket. Az önazonosság egy közösség szellemi értékeiben mutatkozik meg – fogalmazott Tari.
Bacskulin István (VMDK) szerint az MNT tagjainak érdemes lenne felidézniük, hogy 2000. október 5-én szintén sípszóval hangoskodó tömeg döntötte meg a hatalmat.
A Magyar Szó és a Hét Nap körüli események, a megbélyegzések nem kerülték el az MNT figyelmét – emelte ki mgr. Hajnal Jenő, hozzátéve, hogy mindent megtettek a megfelelő problémamegoldás érdekében, olyan módon, hogy a dolgok kezelését azokra bízták, akik ebben illetékesek. Ezért tudta támogatni az MNT a napilap átszervezését és a Deszk Újvidékre való áthelyezését – szögezte le Hajnal.
Ezt követően kerültek napirendre a Magyar Szó és a Hét Nap alapító okiratainak módosításai, amelyek értelmében a főszerkesztők megválasztásába a foglalkoztatottaknak, a korábbi gyakorlattal ellentétben, ezentúl nem lesz beleszólásuk, a főszerkesztőket a TJGYT nevezi ki. Jerasz Anikó több olyan szerbiai médiumot is felsorolt, amelyben ez ugyanígy vagy hasonlóan történik.
Németh Ernőnek, a Tájékoztatási Bizottság elnökének elmondása szerint mindkét alapító okirat módosítását elsöprő többséggel szavazta meg a bizottság, annak ellenére, hogy az ülésen jelen volt Tóth Lívia, a VMÚE elnöke, aki a beterjesztés negatív következményeit tárta a testület tagjai elé. Németh értékelése szerint a bizottság tagjainak többsége fontosabbnak tartotta a pártérdekeket a szakmaiságnál.
– Szomorú vagyok. Annak idején, Slobodan Milošević rezsimjének idejében, a vajdasági magyar média járt a demokratikus folyamatok élén. A Szabadkai Rádió, amely élőben közvetítette a tüntetéseket, a Magyar Szó és a Hét Nap újságírói is tájékoztattak ezekről a tüntetésekről, szabadon beszámoltak mindenről. A Szabadkai Rádió gyakorlatilag nem létezik, úgy látom, hogy ugyanez a sors vár a Hét Napra is. Hogy mi lesz a Magyar Szó sorsa, nem tudom – fogalmazott Németh a sajtónak nyilatkozva.
Több tanácstag is a politikai nyomásgyakorlás korlátlan eluralkodásaként éli meg a módosítást. Más álláspontot képviselt Mihók Kucora Eszter (MÖ), aki azt nem értette, hogy miért kellene a Hét Nap és a Magyar Szó újságíróinak beleszólniuk a főszerkesztő-választásba, amikor más szerbiai médiumoknál sem ez a gyakorlat. Vajon miben más a Magyar Szó és a Hét Nap? – kérdezte a képviselő.
Szintén a média témájában az MNT támogatta Bodzsoni István ismételt kinevezését a Pannónia Alapítvány igazgatói tisztségére.
SÍPSZÓ ÉS KIÁLTVÁNY
Az ülés első harmadával párhuzamosan zajló tüntetésen egyebek mellett a Magyar Szó és a Hét Nap munkatársainak közös kiáltványát, a Függetlenség Szakszervezet, a Szerbiai Újságírók Egyesületének, a két lap alapító okiratainak módosítása elleni állásfoglalást olvasták fel. A tiltakozók átadták a Magyar Házban a Magyar Szó és a Hét Nap munkatársainak közös követelését, amely szerint az alapítói okiratok módosításával éppen azt akarják megvonni a médiaházaktól, ami egy újságírót újságíróvá, egy szerkesztőséget pedig szerkesztőséggé tesz, a szabad véleménynyilvánítás és a szabad gondolkodás jogát. A tüntetők némelyike a Je suis Kókai feliratot viselte pólóján, a szolidaritás jeléül Kókai Péterrel, a Magyar Szó volt főszerkesztőjével, akit múlt héten bocsátottak el a laptól, magánügyeinek végzése miatt.
A Vajdasági Magyar Újságírók Egyesületének közleményét is felolvasták a tüntetők.
– A VMÚE tiltakozik a Magyar Szó és a Hét Nap alapító okiratának módosítása miatt. Elítéli a kezdeményezést, mert a szerkesztőségektől olyan jogot kívánnak megvonni, amely évtizedeken át adott volt. Ezzel a döntéssel kiskorúsítják, semmibe veszik a szerkesztőségben dolgozókat. A VMÚE nem támogatja azt a módszert sem, hogy az észszerűsítésre, az átszervezésre vagy a költségcsökkentésre hivatkozva munkahelyeket szüntessenek meg – áll a közleményben.
