Magyarország katonadiplomáciai tevékenységének erősítése jegyében az idén Zágrábban, jövőre Pozsonyban, Prágában és Szkopjéban is új katonai attaséhivatal nyílik – jelentette be a honvédelmi miniszter szerdán Budapesten, a véderő-, katonai, légügyi attasék idei éves értekezletén.
Simicskó István (Fotó: MTI)
Simicskó István a katonadiplomatáknak tartott előadásában kiemelte: az elmúlt időszakban biztonsági környezetünk jelentős mértékben változott, Európa új korszakát éli.
„Az újkori népvándorlás”, a migráció egyik következménye Nagy-Britannia Európai Unióból való kiválási szándéka, a Brexit is – mondta a miniszter, aki szerint már ennek nyomán is jelentős mértékben átalakulhat Európa jövője. Ezen felül, szintén a migrációs hullámmal összefüggésben Európa terrorfenyegetettsége is fokozódott – szögezte le a miniszter, megjegyezve: ezt igazolják a párizsi és brüsszeli merényletek is.
A honvédelmi tárca vezetője kitért arra, hogy az európai keresztény-zsidó civilizáció mostanáig gazdasági és katonai értelemben is fontos talapzatot jelentett Európa számára. A hitnek, a vallásnak komoly ereje van – hangsúlyozta a miniszter, aki szerint ha ezt a hitét elveszti Európa, akkor „komoly bajba kerülhetünk”.
Emlékeztetett, hogy a biztonsági környezet változását látva a kormány egy komoly terrorellenes intézkedési csomagot fogadott el, és új különleges jogrendi elemként az alaptörvénybe bekerült a terrorveszélyhelyzet, amelynek elrendelésével, ha szükséges, a Magyar Honvédség erre felkészített erői is segíthetik a rendőrök munkáját.
Simicskó István közölte: az elmúlt időszakban a visegrádi együttműködés országaival (Szlovákiával, Csehországgal és Lengyelországgal) – különösen a migrációs válság nyomán – fokozottabb együttműködés alakult ki. Emellett a balti államokkal is erősítik az együttműködést – mondta, felidézve: a V4-ek a közelmúltban döntöttek arról, hogy egy századnyi erővel segíteni fogják a Baltikum védelmét.
Magyarország külföldi katonai szerepvállalásaival kapcsolatban Simicskó István továbbra is kulcsfontosságúnak nevezte a Nyugat-Balkán stabilitását. Ezért Bosznia-Hercegovinában és Koszovóban is szinten tartják Magyarország missziós tevékenységeit, továbbá – a NATO döntésének megfelelően – Afganisztánban is folytatják a katonai szerepvállalást.
Utalt arra, hogy a rendszerváltás óta több „reformot” megélt a Magyar Honvédség, ezek jellemzően létszámleépítéssel jártak, de a modernizáció elmaradt. Így Simicskó István szerint „a Magyar Honvédségnek meg kell újulnia”. Kiemelte: arra is fel kell készülni, hogy a 21. században a harcok egyre inkább a kibertérbe helyeződnek át. Ezért is elengedhetetlen a technológiai modernizáció a honvédségnél.
Simicskó István ennek kapcsán felidézte, hogy a kormány vállalta: minden évben a GDP 0,1 százalékával növelik a honvédelmi kiadások keretét. Mindez szerinte jelentős képességfejlesztéseket tesz lehetővé a honvédségnél, amit a 2016–2026-os tízéves fejlesztési tervben is rögzítettek.
A tervezett képességfejlesztések közül kiemelte az önkéntes tartalékos rendszer területi alapon való szervezését, valamint a magyar hadiipar megerősítését is.
