A vállalkozásról, vállalkozások elindításáról, a vállalkozásfejlesztésről szólt az idei Vajdasági Szabadegyetem. A kishegyesi Kátai-tanyán megtartott egyhetes rendezvény szervezői jeles szakembereket, politikusokat hívtak meg előadónak.
Brindza Lajos és Zsemberi János a kishegyesi Kátai-tanyán (Tóth Péter felvétele)
Abból a tényből kiindulva azonban, hogy a vállalkozásokról mégis azok tudnak a legéletszerűbben beszélni, akik nem elméleti síkon foglalkoznak a témával, hanem maguk is gyakorló vállalkozók, mégpedig úgy lettek azzá, hogy sikerült egy vásárlói igényt, egy piaci rést felfedni és azt sikeresen betölteni. A rendezvény vendége volt két sikeres topolyai vállalkozó, Zsemberi János, a Sat-Trakt és Brindza Lajos, a Capriolo cég alapító tulajdonosai is. Saját tapasztalataikat, pályakezdésüket, életfelfogásukat osztották meg a rendezvény résztvevőivel, akik között elenyésző számban ugyan, de voltak olyan fiatalok is, akiknek már van saját vállalkozása.
Zsemberi János elmesélte a fiataloknak, hogy egy bajsai földműves családban született, ahol már gyermekkorában megtapasztalta, hogy mindenért meg kell dolgozni. Már fiatal korában a családi földterület kis parcelláján megpróbált gazdálkodni. Helyben végezte az iskolát, majd a gödöllői agrártudományi karon diplomázott. Gödöllői egyetemista éveire is úgy emlékezett vissza, hogy mindig megpróbált itt is és ott is olyan valamit árulni, amire volt igény, volt kereslet, amit el lehetett adni. Magyarországról hozta be Szerbiába a 90-es években a műholdvevő-készülékeket, mert abban az időben erre volt itt piaci igény, és ebből a felismerésből indította el telekommunikációval foglalkozó vállalkozását. Ma már négy országban, négy egykori jugoszláv tagköztársaságban van vállalata, a közéletben is aktív szerepet vállal, sportegyesületeket támogat, de egyéb közhasznú tevékenységek támogatójaként is ismert.
Brindza Lajos szintén földműves családban született, egy kishegyesi tanyán nőtt fel, és már ő is gyermekkorában megtapasztalta, hogy mindenért meg kell dolgozni. Akárcsak Zsemberi, ő is a gödöllői egyetemre járt és felismerte, hogy az innen vitt italokra van ott igény, onnan pedig kerékpárt érdemes hozni, mert a 90-es években arra volt kereslet. Visszaemlékezett arra is, amikor az első ötven kerékpárt alkatrészenként hozta be és egyik ismerősével megállapodott abban, hogy azokat összeszerelje. Akkora volt a kerékpárok iránt abban az időben a piaci igény, hogy egy hét alatt elkelt a félszáz bringa. Azt is elmondta, hogy merni kell belevágni, hiszen ő maga is még kezdő vállalkozóként kiutazott egy thaiföldi kerékpár-kiállításra, ahol olyan kapcsolatokat sikerült kialakítani, melyek meghatározták a cég további fejlődését. A Capriolo kerékpárokat ma már a világ több mint húsz országában forgalmazzák, minőségi és megbízható kétkerekűnek számít a márka. A céget folyamatosan fejlesztik, nemrég új festőrészleget létesítettek.
A Szabadegyetem résztvevői feltették azt az érdekes kérdést is a két sikeres topolyai vállalkozónak, hogy cégtulajdonosként milyen magyarnak lenni, hogyan tekintenek mások erre a tényre. Egybehangzóan annak a véleményüknek adtak hangot, hogy csupa pozitív élményeik vannak ezzel kapcsolatosan, mert a magyar vállalkozókra megbízható partnerként tekintenek szerte a világban.
