Aleksandar Vučić ügyvezetői mandátumát töltő miniszterelnök, kormányalakító a párizsi nyugat-balkáni konferencia margóján találkozott a Világbank igazgatóbizottsági tagjaival. A megbeszélésen elmondta, számít ennek a pénzintézetnek a segítségére abban, hogy megfelelő szakemberek bevonásával folyamatos fejlődést valósítson meg Szerbia az oktatás és az energetika terén is. Cyril Mullerrel, a Világbank európai és közép-ázsiai igazgatóhelyettesével és Ellen Goldsteinnel, az intézmény nyugat-balkáni vezetőjével is találkozott. A kormányalakító beszámolója szerint a fő téma a szerbiai reformok és a gazdasági növekedés állandósítása volt.
– Az a célunk, hogy a szerbiai fejlődés érdekében a különböző területeken jó programokkal álljunk elő, meg kell határoznunk és a polgárokkal is tudatnunk kell, hol látjuk hazánkat három, négy vagy tíz év múlva. A legnagyobb hazai és külföldi szakértőkre van szükségünk ahhoz, hogy ezekhez a tervekhez tartsuk magunkat, hogy megvalósítsuk a programokat – fogalmazott Vučić, majd hozzátette: kérte a Világbank illetékeseit, segítsenek Szerbiának ebben a munkában.
Szó volt egy állandó szakcsoport felállításáról, melynek az lenne a feladata, hogy szavatolja a további fejlődést a gazdasági és egyéb ágazatokon belül. Az oktatás és az energetika álltak a középpontban, ezen belül a Szerbiai Villanygazdaság és a Srbijagas földgázszolgáltató átszervezésének a részletei is.
Cyril Muller gratulált a szerb kormányalakítónak a sikeresen végrehajtott reformokhoz. Megjegyezte: gazdasági jellegű reformok kapcsán jó hírek ma már csak a Nyugat-Balkán területéről érkeznek. Gratulált ahhoz is, hogy Szerbia javítani tudott a befektetési légkörön, s több külföldi beruházót vonz. Sikeresnek ítélte a hazai pénzügyi helyzet rendezésére tett erőfeszítéseket is, valamint a balkáni államok közötti együttműködés előbbrevitelét is.
NEM MÉRVADÓ, KI MIT MOND
Az újságírók a smederevói Acélművek pénzügyi mérlegéről is faggatni próbálták Párizsban a kormányalakítót, annak a levélnek a kapcsán, melyet Peter Kamaraš leváltott igazgató juttatott el a nyilvánossághoz, s melyben kifejti, nem tehető felelőssé a gyár rossz eredményeiért. Vučić elmondta, nem fogja érdemben kommentálni sem a gyár ügyvitelét, sem Kamaraš levelét addig, amíg tényeket, számadatokat nem lát. Az, hogy ki mit mond, nem mérvadó a helyzet megfelelő megítéléséhez, részletezte a kormányalakító. Ugyanakkor elmondta, hogy nem is várhatók rendkívüli eredmények, amikor az acél ára 380 dollárra csökkent a világpiacon. Az a legfontosabb, hogy a kínai Hesteel megvette az acélgyárat, és ezzel egy új periódus vette kezdetét – jelentette ki.
SZERB–ALBÁN KAPCSOLATOK
Korábban Edi Rama albán kormányfővel is tárgyalt Vučić. Egyetértettek abban, hogy fokozni kell a két ország közötti együttműködést, és előrevetítették egy csúcstalálkozó megszervezését, szerbiai és albániai üzletemberek és politikusok részvételével. E találkozót két vagy három hónap múlva tartanák meg, s az kétségkívül erősítené a két ország közötti kapcsolatokat. Vučić elmondta, hogy koszovói szerb és albán politikusokat, üzletembereket is várnak. Az elsődleges tervek között említette a Niš és Pristina közötti autóút megépítését, továbbá az Air Serbia belgrád–pristinai járatának az elindítását is.
SZERBIA ÚTJA NEM VÁLTOZIK
Felmerült az európai csatlakozás kérdése is, melyre sokak szerint rányomhatja bélyegét a brit kiválási referendum, a Brexit. A szerb kormányalakító közölte, hogy hazánk nem változtat politikáján, továbbra is az EU-tagság felé igyekszik.
– Nem állíthatom, hogy az EU ajtaja tárva-nyitva lesz. Az azonban biztos, hogy ha mi mindent elkövetünk a tagság elnyerése érdekében, akkor nagyobb lesz az esélyünk arra, hogy célt érjünk – fogalmazott Vučić.
A csatlakozási tárgyalások fejezeteinek a megnyitása kapcsán számít Angela Merkel német kancellár és François Hollande francia elnök támogatására is. Diplomatikusan közölte, szerinte Horvátországnak sem érdeke, hogy szomszédos államát gátolja a csatlakozás során.
– Hinni szeretném, hogy Horvátország jót akar szerb szomszédainak. Ha erről tesznek tanúbizonyságot, köszönjük nekik, ha mégsem, azt is köszönjük. Nagy–Britanniának már nincsenek fenntartásai a 23. fejezet megnyitásával kapcsolatban, Horvátország egyedül maradt saját fenntartásaival. Ha végül mégsem sikerül ma megoldani ezt a kérdést, akkor majd valamikor máskor biztosan sikerül – fogalmazott Vučić, aki Párizsban egyebek mellett Johannes Hahn bővítési biztossal és Federica Mogherinivel, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével is találkozott.
A délutáni órákban brüsszeli források közölték, hogy ma ismét napirendre kerül a 23. és a 24. fejezet megnyitása, megkísérlik a 28 tagállam közötti konszenzus elérését.
